Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
786 A környezetért felel ős hatóságok és szakhatóságok megszüntetése, összevonása, valamint az ezzel járó szakterületi, szakmai és morális erózió egyenes következmény, és ez az engedélyezési leegyszerűsítés nyilvánvalóan ezért jelent ezen a szakterületen konkrétan további kockázat okat. A hatóságok jogköreinek és a kormányhivatalok sűrítésének a direkt irányítás, az utasítás a lehetősége, és a szabadesés sebességével csökkentik az engedélyezési eljárások alapvetően a közérdekek figyelembevételére való hozzáértést, hiszen bármilyen N atura 2000es területről, védett területről van szó, az eljárási határidők csökkentése nyilvánvalóan a hatások becslése minőségének a romlásával járhat együtt. Ugyanígy a bányászatról szóló ’93. évi XLVIII. törvény módosítása esetében a védett természeti t erületen, vízbázisvédelmi területen semmi nem garantálja immár a jövőben a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, ha az engedélyezés helyett például a bejelentés is elegendő lesz. Nyilvánvalóan ez gyorsít, ugyanakkor ez egyértelműen sértheti a termész etvédelmi érdekeket. Ha már környezetvédelmi egyszerűsítésekről van szó, beszéltem idáig viszonylag hosszan arról, hogy miért jók a mezőgazdasági és agrárkönnyítések, és mivel lehetne még tovább könnyíteni az agrártermelőknek, de például a hígtrágyakezelé si eljárásokkal kapcsolatos módosítás kifejezetten kockázatos. Nyilván lehetne itt politikai szólamokat mondani arra, hogy Mészáros Lőrinc sertéstelepe milyen érdekérvényesítő hatással bírhat, meg arra, hogy a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó új vágóhí di rendszer és sertéstartás a Bonafarmnál milyen hatással bírhat az érdekérvényesítésben, de egy biztos, hogy a hígtrágya kezelésének ilyetén való szabályozásának a könnyítése mindent szolgál, csak közérdeket nem, mert ez egyértelműen azzal jár együtt, hog y plusz környezeti kockázatok jelennek meg mind a vízbázisvédelemben, mind pedig az érintett területek esetében. Ez pont olyan, amiről szintén nem nagyon mondhatjuk el, hogy segítené a közérdekek előtérbe kerülését. Önmagában hasznos az, hogy az ügyintézé si határidőket a Ket.ben meghatározott általános ügyintézési határidőkhöz igazítják. Nyilvánvalóan sok esetben elmondhatjuk, hogy ez jó. Ez kiterjed az előzetes vizsgálati eljárásra, viszont a környezetvédelmi és működési engedélyezési eljárás és a közmeg hallgatás esetére is, ahol viszont nem pusztán az állampolgári jogok csökkennek, hanem bizony a környezeti kockázatok is jelentősen megnőnek ezzel a lépéssel. Érdekes párhuzamként hadd mondjam el, hogy a negyedik környezetvédelmi programban is rögzített kö rnyezetpolitikai célok teljesítését például ezek az elvárások csökkentik. Kormányzati előterjesztéssel került elfogadásra a környezetvédelmi program pont az ilyen jellegű beruházásoknál, aminek feltételezhető a környezeti kockázata és hatása, egy preventív szemlélettel közelíti meg a környezetvédelmi program a beruházásokat. Most ezek a határidőcsökkentések veszélyeztethetik ennek a megvalósulását. Szóval, jó volna, ha a bürokráciacsökkentési törekvések olyan módon valósulnának meg, amelyek erősítenék, nem pedig gyengítenék a környezetpolitika rendszerét. Ha megengedi, államtitkár úr, még néhány konkrétumot hadd mondjak, amelyet részben már előttem szóló képviselőtársaim érintettek. Ilyen például a fogyasztóvédelemről szóló ’97. évi CLV. törvény módosítása, amire Z. Kárpát Dániel képviselőtársam már felhívta a figyelmet, hogy az ilyenfajta bürokráciacsökkentés semmiképpen nem szolgálja az állampolgárok érdekeit. Eddig a kis- és középvállalkozásokon kívül a gazdálkodó szervek kötelesek voltak fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni, a módosítás szerint ez jövőben nem kötelezettség, csak lehetőség. Ez semmiképpen nem jó, ez nemkívánatos. Nyilvánvalóan itt célszerű az ezzel kapcsolatos módosítót esetleg majd megfontolni. A módosítás csak az ár feltüntetéséről és a vásárlók könyvének alkalmazásáról szól, és a nyitvatartási szabályok megsértése esetén teszi lehetővé az ellenőrzés alapján a hivatalból indult eljárás jogkövetkezményét, és minden más esetben a fogyasztóvédelmi jogsértés lehetőségei csökkennek. Nyilv ánvalóan ez sem kifejezetten kívánatos, és ez sem az állampolgárok érdekeit és a fogyasztók érdekeit szolgálja. Törli jelen pillanatban az ágazati jogszabályból a Ket. alkalmazásának a kötelezettségét, és a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljárása során ezt kifej ezetten problémásnak tekintjük, hiszen minden más esetben pont a Ket.hez igazítják a határidőket és néhány más dolgot,
