Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - ALEXOV LYUBOMIR nemzetiségi szószóló:
773 tevékenység került nevesítésre, amelyek az engedélyhez kötött eljárás helyett a jövőben csupán bejelentési kötelezettséget kívánnak a kérelmező ügyfélre róni. A napirendi pont tárg yát képező törvényjavaslat számos jogterületet foglal magába. Annak ellenére, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek általánosan érintettek a törvényjavaslat minden egyes ágazati jogszabálya esetében is, felszólalásomban konkrétan a nemzetiségeket érintő d irekt kérdésekre kívánok kitérni. A törvényjavaslat 47. alcíme tartalmazza az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítására irányuló javaslatot, amely szerint az Art. 54. § (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: az adóhat óság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról „a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervet, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben, valamint a nemzetiségek jogairól szó ló törvényben meghatározott fennálló köztartozás, illetve annak az előírt határidőben történő meg nem fizetése mint méltatlansági eset, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban való szereplés vizsgálatához szükséges körben”. A nemzetiségi önkormányz ati képviselők kötelezettsége, hogy a megválasztásuktól számított harminc napon belül kérelmezzék felvételüket az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisba. Ezen kötelezettség megszegése súlyos szabálysértés, mivel a Magyarorszá g helyi önkormányzatairól szóló, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvény is a méltatlanság megállapításának okai között sorolja fel a fennálló és értesítés alapján sem kiegyenlített köztartozást. A törvényjavaslatban foglaltak, amelyek arra irányuln ak, hogy többek között a nemzetiségi önkormányzatok is közvetlenül megkereshessék az adóhatóságot és tőle tájékoztatást kérjenek a képviselőikre vonatkozó esetleges köztartozásról, nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogy a köztartozás fennállása esetén jo gszerűen járhasson el a nemzetiségi önkormányzat. A fenti rendelkezésben foglaltak a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi képviselők érdekeivel és munkavégzésük jogszerűségével teljes összhangban állnak. Ezenfelül általánosságban szükséges megjegyezni , hogy a nemzetiségi önkormányzatok a helyi önkormányzatokkal számos esetben analógiát mutatnak a szabályozottság terén. Ugyanazok a bürokratikus, adminisztratív kötelezettségek terhelik a nemzetiségi önkormányzatokat, mint a helyi önkormányzati testületek et. A nemzetiségi önkormányzatok tagjai helyi szinten főként elhivatottságból, nemzetiségi hovatartozásból és az identitás tudatának megvallásából látják el a nemzetiségi képviseletet. Azon jogszabályi előírások, amelyek a nemzetiségi önkormányzatok működé sét meghatározzák, ugyanolyan szigorú rendelkezéseket tartalmaznak, mint a helyi települési önkormányzatok esetében, annak ellenére, hogy a nemzetiségi képviselők nagy általánosságban mindössze jelképes, összességében néhány százezer forintos költségvetéss el gazdálkodnak, hoznak döntéseket, önálló hivatali apparátussal nem rendelkeznek, munkájukért javadalmazásban nem részesülnek. Feladat- és hatáskörük a helyi nemzetiségi közéletben kulturális területen ró számukra feladatot, és annak ellátása során együtt működnek az önkormányzati hivatalokkal. Munkájukról általános megállapításként elmondható, hogy azokon a településeken, ahol a jegyző és az általa vezetett hivatal kellő gondossággal viseltetik a nemzetiségi önkormányzat működése iránt, fennakadás nem tapa sztalható; ezt az ÁSZ legutóbbi jelentései is alátámasztják. Ezzel ellentétben azokban a városokban, falvakban, kerületekben, ahol mostoha gyerekként tekintenek a nemzetiségi önkormányzatokra, ott komoly gondok adódnak, amelyek leginkább a rendelkezésre ál ló források lehívásának akadályában, valamint a feladatalapú támogatásokhoz való hozzá nem férésben nyilvánulnak meg. A napirend tárgyát képező törvényjavaslat 84. alcímében található az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítására irányul ó javaslat, amelynek rendelkezése szerint a törvény 81/D. §a a következő (4) bekezdéssel egészülne ki: „A személyazonosító igazolványt kiállító hatóság a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 16. § (3) bekezdése alapján kérelmezett
