Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
767 létszáma 2009ben 247 ezer fő volt, majd 2010ben már 251 ezer, 2011ben 261 ezer, 2013ra már 517 ezer, míg a múlt évre már 534 ezer fő volt az államapparátusban. Ha több mint duplájára növelem az apparátus létszámát, azt nehéz elképzelni , hogy ez a kormányzati költségek csökkenéséhez vezet. Az önkormányzati dolgozók létszámánál ezzel szemben volt csökkenés, de még mindig egy jelentős növekedést élünk meg 2009 és 2014 között, és nemcsak egy mennyiségi csökkenés van, hanem egy minőségi roml ás is, hiszen a központosítás nagyon sok esetben jelentős mértékben csökkentette a hatékonyságot. Mondhatná azt az állam, hogy igen, de nemcsak a létszám befolyásoló, hanem a költségek is. De ha megnézzük az önkormányzatok személyi juttatásait és a költség vetési személyzeti juttatásokat, akkor szintén ugyanazt az arányt látjuk 2009 és 2015 között egy folyamatos növekedésben. Ugye, 2014ben már 1800 milliárdot meghaladó költséget fordítottunk a központi költségvetési szervek juttatásaira. Nyilvánvalóan mindi g mondják, minden bizonnyal nem véletlenül, hogy fejétől bűzlik a hal, hiszen ugyanez van a kormányzat közvetlen vezetésében. 2010ben köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 ezer vezető volt, 2014ben már 5 ezerrel több, 17 ezer . A növekedés mögött részben a közszféra bővülése is állt, az önkormányzatoktól is vettek át vezetőket, ugyanakkor összességében mind a költségnövekedés, mind a létszámnövekedés egyértelműen azt eredményezte, hogy egy komoly bürokrácianövekedés valósuljon meg az elmúlt öt évben. Az ennek a visszabontására tett törekvés lehet hasznos, viszont rejthet kockázatokat is. Nyilvánvalóan az olyan szabályok, amelyek például az egészségügyi hatósági eljárásokat, társadalombiztosítási eljárásokat egyszerűsítik, részün kről is támogatandóak, és azokat szívesen és örömmel támogatnánk önmagában. Azonban egy másik szegmens, a környezetvédelem, energia- és vízügy esetében már nincs meg részünkről ugyanaz a támogatás. Mindaddig, ameddig a kormányzat nem ismeri fel, hogy termé szeti erőforrásokkal, környezetegészségügyi kérdésekkel kapcsolatban nem lehet gyorsított határidőben döntéseket hozni, ha nem látja azt, hogy már az elmúlt időszak is milyen problémákat okozott, akkor gyakorlatilag nem látja azt a valóságot, hogy miért ke letkeznek olyan botrányok, mint Villánykövesden az építés ügye vagy Balatonfenyvesnél a négyhektárnyi Balaton privatizációja, amikor sem arra nem volt ideje az eljáró hatóságnak, hogy a közmeghallgatásokat megtartsa, sem arra, hogy megfelelő életciklusban, mondjuk, vegetációvizsgálatot végezzen arra, hogy annak milyenek is lesznek az ökológiai hatásai. Tehát mindaddig, ameddig a szociális, foglalkoztatási, egészségügyi és társadalombiztosítási egyszerűsítéseket tudjuk támogatni, addig a környezetvédelem, en ergia- és vízügy területén a módosítások túlnyomó többsége véleményünk szerint nagyon komoly kockázatot rejt, és ezeket önmagukban nem szeretnénk, hogy változzanak. Az ügyintézési határidők a Ket.ben meghatározott általános ügyintézési határidőkhöz való i gazítása kiterjed az előzetes vizsgálati eljárásra is, a közmeghallgatás esetére, és jelen pillanatban sem tudják már a hatóságok megfelelő ütemben, ügyintézési határidők jelenlegi időhosszában betartani az ezzel kapcsolatos szabályokat. Ha ezt tovább rövi dítjük, még inkább ellehetetlenítjük a hatóság munkáját, és még inkább megsértjük azokat az ügyfeleket érintő jogokat, hogy tájékozódni tudjanak a saját környezetüket - és nem csak természeti környezetre gondolok - érintő ügyekben. Ugyanígy nagyon aggályos nak tartjuk a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása kapcsán, hogy szintén a Ket.ben meghatározott általános ügyintézési határidőkhöz akarják igazítani a jogszabályokat, mert a szakhatóságként eljáró természetvédelmi hatóság korábba n kormányrendeleti szinten szabályozott ügyintézések idejének meghatározásával már így is szűkített körben vizsgálta a fokozottan védett és védett fajok érintettsége esetén az eljárások lehetőségét. Most a kormányhivatalba bekerülve a környezet- és termész etvédelmi hatóságnak még szűkebb a tere, és
