Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba vételéről - A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
750 egy törvényhozó hogyan kerül kapcsolatba a végrehajtó hatalommal, hogy a végrehajtó hatalmon belül mekkora a bürokrácia, azt most nem osztjuk meg a nyilvánossággal. Olcsó válasz lenne arra a kérdésre, hogy miért nem menn ek jobban a dolgok az országban. Azzal próbálkozunk, arra fókuszálunk, hogy az embereket érintő bürokrácia és közigazgatás változzon meg. De ez a közigazgatással önmagában nem elégséges. Még három olyan terület van, tehát összesen a közigazgatás változásáv al együtt négy, amely szerintem, az előterjesztő szerint alkalmas arra, hogy az emberekben a hétköznapi élet szintjén változást hozzon. Nem elégszem meg azzal, hogy megdicsérnek a saját szavazóink vagy a saját politikai családunk elitje; azt szeretném, hog y amikor önök parlamenti képviselőként 2018ban találkoznak egy választóval a választási kampányban, akkor a választók részéről legyen egy olyan visszajelzés, hogy valami jobb lett. Van az életüknek egy olyan hétköznapi része, ami sokkal jobb lett, mint am ilyen volt. Ezért aztán azt javasoljuk a kormánynak, hogy az európai uniós pénzek hozzáférési lehetőségei által nagyon is erős bürokráciát, az adóeljárások bürokráciáját és az építésügyek bürokráciáját csökkentse a közigazgatás bürokráciájával együtt. Tehá t azt mondom, négy dolog van, amivel az embereknek tudunk segíteni, és aminek lehet közvetlen hatása a következő egykét esztendőben. Építésügy, adóeljárás, EUs pénzek hozzáférése és a közigazgatás, amikor az emberekkel találkozik. Ez a négy olyan terület van, amivel a törvényhozásnak a következő hónapokban foglalkoznia kell ennek a munkának a jegyében és ennek a munkának az érdekében. Szeretném azt is hozzátenni, hogy ez alapvetően politikai bátorság kérdése. A Fidesz húsz évvel a rendszerváltozást követő en képes volt a politikából élők számát csökkenteni úgy, hogy alapvetően a fideszes politikai osztályt kellett csökkenteni, 25 ezer helyi képviselőből 16 ezer helyi képviselő lett, 386 parlamenti képviselőből 199, a legnagyobb veszteségeket a Fideszkádere k szenvedték el, idézőjelbe téve, helyi, megyei és országos szinten. (Dr. Bárándy Gergely: Na, ne viccelj! - Moraj az MSZP és a Jobbik padsoraiból.) Jobbikos káderek még nincsenek (Z. Kárpát Dániel: Még!) , ezért azokról nem tudunk beszélni. (Szilágyi Györg y: Még!) Tehát a Fidesz támogatói és közbizalomból megválasztott vezetői szenvedték el. Ezek után érezhetjük magunkat példaképpen felhatalmazva arra, hogy egy ilyen volumenű és ilyen mélységű változásba belevágjunk, hiszen ma 110 törvény megváltoztatására teszünk javaslatot egy salátatörvény keretében. Ha nem lett volna meg a politikai osztály csökkentéséhez szükséges bátorságunk, akkor nem állhatnék önök elé, és nem mondhatnám el ezt, hogy mi a kísérlet tárgya. Szeretném azt is elmondani, hogy a belső közi gazgatásban mi az, amivel egy választópolgár találkozik, mi az, ami talán segíthet az ország ügyeinek előbbre vitelében. Először is nézzük az intézményrendszert! Hogyan áll ki a magyar állam? Ebben, azt hiszem, sikerült az éles politikai viták ellenére egy konszenzuális pontot találni akkor, amikor 2010 és ’14 között felállítottuk a járási hivatalt, és a kormányhivatalokat megerősítettük az elmúlt egy évben. Mire gondolok? 2014ben úgy zajlott le az önkormányzati és a parlamenti választás, hogy egyetlenegy politikai erő sem kérdőjelezte meg azt, hogy az ország közigazgatását, az emberek számára nyújtott szolgáltatásokat 197 járásba szerveztük. Senki nem vitatta a járási rendszer legitimitását, senki nem mondta, hogy ez egy rossz rendszer, senki nem akar ebbő l visszalépni. Persze mindig vannak viták, hogy egyegy járásnak hol legyen a határa, melyik település hova tartozzon; ezek partikuláris, részletkérdések. Az, hogy a magyar állam 197 járásba, 19 megyébe és egy fővárosi kormányhivatalba, tehát 20 kormányhiv atalba szervezve álljon ki és próbáljon szolgáltatásokat nyújtani, ezt a döntést társadalmi támogatás övezi, ami a parlamenti pártok részéről is megnyilvánult az elmúlt időszakban, hiszen ennek a létjogosultságát senki nem kérdőjelezte meg. Nagyon fontos d olog a járási hivatali rendszer felállítása, amely részben korábbi közigazgatási hagyományokra való visszatérés, másrészről nagyon lényeges dolognak tartom a kormányhivatalok felállítását. És itt nem a felállítás a legfontosabb dolog. 1873 óta a magyar köz igazgatásban a legfontosabb változás 2015. április 1jével következett be, amikor a területi közigazgatást egy szervezeti egységbe koncentrálta a kormány a miniszteriális rendszer megtartása mellett, amely
