Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
739 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalá sra jelentkezett Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője: „Újra nagyhatalmi konfliktusok ütközőpontjában Magyarország?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tavalyi NATOcsú cson Walesben született meg a NATOtagállamoknak az a döntése, hogy egy készenléti akcióterv keretében az ukrán válságra adott válaszul, Oroszország elleni éllel a NATO védelmi képességének növelése céljából Kelet- és KözépEurópában a megnövekedett bizton sági kockázatok miatt egyfajta vezetésiirányítási központrendszert létesít, hét különböző országban a NATO egyfajta előretolt bástyájaként. Ebből a hét irányítókoordinációs központból a keletközépeurópai országok kérésére immáron öt megvalósult a Baltik umban, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. Magyarország idén még Hende Csaba minisztersége idején kérvényezte azt, hogy Magyarország is létesíthessen a NATO közreműködésével egy ilyen koordinációs központot itt kis hazánkban Székesfehérváron, és a z ezzel kapcsolatos döntés most a hét vége felé, csütörtökön születik meg Brüsszelben a miniszteri csúcson. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem egy kötelező érvényű kötelezettség a NATOtagságunkból fakadóan, ez meghívásos alapon működik, tehát mi kérjük, és a költségeket is a fogadó ország állja. A Honvédelmi Minisztérium még a kezdetek kezdetén, amikor említette, hogy bejelentkezett erre a feladatra, egy nagyon szűkszavú közleményben próbálta elbagatellizálni a kérdést, azt mondta, hogy egy kis befektetés sel hazánk biztonsága érdekében tervezőszervező tapasztalatokat szerezhet a honvédség. Első körben még bagatellizálták a kérdést, azt írta a Honvédelmi Minisztérium, hogy egy kis tervezőiroda jön létre Magyarországon, egy koordinációs központ, később azon ban kiderült, hogy ez egy 40 fős parancsnoki központ, amely 48 óra leforgása alatt egy ötezer fős gyorsreagálású kontingens irányítását célozza, és ez az előszobája annak, hogy Magyarországon létrejöjjön egy amerikai katonai bázis NATOirányítással, amely magas készenléti erők fogadására, fegyverek, csapatok és haditechnika fogadására is képes, összekötő feladatokat fog ellátni, és hadgyakorlatok támogatásával és szervezésével is fog foglalkozni. Hende Csaba akkor még azt nyilatkozta, hogy ez Magyarországna k és hazánknak a biztonságát szolgálja, nem irányul senki ellen, de azért még gyorsan hozzátette, hogy sem politikai, sem jogi értelemben nem sérti a 1997es, NATO és Oroszország között létrejött egyezményt. Nem igaz, hogy nem irányul senki ellen, nagyon i s egyértelműen és deklaráltan az ukrán válsággal kapcsolatos intézkedésekről van szó, egy Oroszország elleni agresszív és demonstratív lépésről van szó, amely az amerikai támaszpontok létesítéséről szól. Ez nem a védelmünk növeléséről, hanem éppen hogy egy kockázatnak a megnöveléséről szól, hiszen ezek a koordinációs központok, a gyorsreagálású hadtestek még a laikusok számára is teljesen egyértelmű módon az elsődleges célpontok katonai konfliktusok idején. És ha mindehhez hozzátesszük azt, hogy mindezzel e gy időben Magyarországon a pápai és a kecskeméti légibázison fejlesztések mentek végbe, páncélos hadgyakorlatokat folytattunk amerikai irányítással, NATOirányítással, demonstratív és provokatív módon, kifejezetten oroszellenes éllel, ennek az a sajnálatos következménye, hogy Magyarországon jelenleg több száz amerikai katona állomásozik, több tucat páncélozott gépjármű van, több lövészjármű, tábori ágyú. Ez nem védelem, ez az offenzív képességek növekedése hazánkban. Igen, egyetértek Németh Szilárddal, migr ánsügyben soksok rossz döntés született. Az elmúlt években azonban rossz külpolitikai és biztonságpolitikai döntéseknek a sorozatát láthattuk, amelyek arról szóltak, hogy az Amerikai Egyesült Államok geopolitikai céljaiban Európa és köztük Magyarország is eljátssza a statiszta szerepét, destabilizáltuk a saját szomszédságunkat, elaknásítottuk a saját szomszédságunkat, és a migrációs válság is ennek egy következménye csupán, tisztelt képviselőtársaim. Afganisztánban, Irakban, Szíriában és sajnos Ukrajnában és
