Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 6. kedd (102. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
733 határát, és ebből a szeptember 15i műszaki jogi határzár bevezetése után mindössze 2 százalékuk, majdnem 2 százalékuk jött át a szerbmagyar határon. Természetesen a probléma gyökerénél való megoldásra is lehetőséget, javaslatokat tettünk akár az Európai Unióban, akár az ENSZben. Mindenki számára egyértelművé kell váljon itt a parlamentben, hogy alkotmányos és erkölcsi kötelességünknek, a haza megvédésének különösen ma, október 6án eleget kell tenni mindannyiunknak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Ta ps.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Íjgyártó István államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. ÍJGYÁRTÓ ISTVÁN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A jelenlegi migrációs válság kapcsán valóban elhangzottak uniós tagországbeli nyilatkozatok a tagállami szavazati jog felfüggesztésével fenyegetőzve a szerződés 7. cikkelye alapján. Érdemes tehát közelebbről megvizsgálni, hogy milyen jogi lehetőségei és milyen előzmé nyei voltak, lehetnek egy ilyen esetleges eljárásnak. Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke egy többlépcsős eljárásban lehetővé teszi a tagállamok szavazati jogainak felfüggesztését. Az eljárás első, az Európai Parlament, a tagállamok harmada vagy a Bizottság által kezdeményezett fázisában az Európai Parlament egyetértését követően a Tanács négyötödös többséggel megállapíthatja, hogy fennálle az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben szereplő értékeket. Ezek az ér tékek az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tiszteletben tartásának értékein alapul. Az eljárás második fázisát a tagál lamok harmada vagy pedig a Bizottság kezdeményezheti. Ebben az Európai Parlament egyetértését követően az Európai Tanács egyhangúlag megállapíthatja, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikk értékeit. (9.20) Az érintett tagállamot az első két fázisban megfelelően meg kell hallgatni. A harmadik fázisban a Tanács saját kezdeményezésére minősített többséggel korlátozhatja a tagállami jogokat, így felfüggesztheti a tagország szavazati jogait. A jelenlegi 7. cikk szerinti eljárást az Unió alapít ó szerződéseinek legutóbbi nizzai, valamint végleges formáját a 2009. december 1jén hatályba lépett lisszaboni módosításaival nyerte el, annak gyakorlati alkalmazására azonban még nem került sor. Hasonló, de a 7. cikk szerinti intézkedésre Ausztria vonatk ozásában került sor, miután az 1999. október 3i osztrák szövetségi választásokon első helyezett Osztrák Néppárt később az Osztrák Szabadságpárttal lépett koalícióra. Az FPÖ vezetőinek szélsőjobboldalhoz közeli fellépése néhány, a kisebbségekkel szemben el lenséges és rasszista megnyilvánulásai miatt a Tanács akkori tagjai, az úgynevezett EU 14ek úgy döntöttek, hogy átmenetileg felfüggesztik a politikai párbeszédet az osztrák koalíciós kormánnyal. A bevezetett intézkedések alapján bojkottálták az osztrák ko rmánnyal a politikai szinten való kétoldalú kapcsolatok fenntartását, nem támogatták az osztrák jelölteket nemzetközi intézmények posztjaira, az egyes tagállamokban csak technikai szinten fogadták az osztrák nagyköveteket. Ezen döntésre azonban formalizált eljárás hiányában nem uniós eljárás, hanem a tagállamok egyidőleg vállalt politikai döntése eredményeként kétoldalú alapon került sor. A többoldalú találkozókról nem zárták ki az osztrák minisztereket, és a szavazati jog sem került megvonásra. Mivel a sza nkciók nemcsak hogy sikertelennek bizonyultak, hanem ellentétes hatást keltettek, az Uniónak sürgősen megoldást kellett találnia a nemzetközivé dagadt politikai válság megszüntetésére, és így 2000 szeptemberében megszüntették az Ausztria elleni úgynevezett szankciókat. A német, a holland, a finn és a dán külügyminiszter az európai alapértékek védelmében 2013ban a jogállamiság betartatását célzó új mechanizmus létrehozását kezdeményezte. A Bizottság ezt
