Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 5. hétfő (101. szám) - A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
717 utánanézek még egyszer. És akkor valóban utána is néztem még egyszer, és továbbra is van bennem két kérdés igazából. Az egyik, hogy akárhogy is nézzük - és mondom, több szakértővel beszéltem megint , nekem ez nagyon úgy tűnik, hogy ez egy szaklevéltár létrehozása, nem az irattári felügyelet átadása, amiről ez a javaslat szól. Az egyik kérdés lenne persze ezzel kapcsolatban, hogy akkor ezt miért nem miniszteri hatáskörben oldjuk meg, de ez egy másik kérdés. Úgy tűnik tehát, hogy ez egy szaklevéltár létrehozása. Amennyiben ez szaklevéltár létrehozása, akkor továbbra is felmerül bennem az a kérdés, amit föltettem a részletes vitában is, hogy akkor ez hogyhogy nem jár költségvetési vonzattal, legalább a jövő évi költségvetési vonzata hogy nincs meg. Hiszen ha létrehozunk egy új levéltárat, még ha fizikailag ugyanott is van, mint ahol eddig tárolták a papírokat, de akkor is biztosítani kell ott a munkavállalókat, kutatószobát, mert egy levéltárban mindig van kutatószoba, tehát valahogy ezt a költségvetésben, legalábbis az én logikám szerint, érvényesíteni kellene a Veritas Intézetnél legalább a jövő évben. A másik pedig az, hogy megint utánajártunk ennek a társadalmi egyeztetés dolognak, mert sem a KKDSZ, sem a Magyar Levéltárosok Egyesülete nem tud arról, hogy vele egyeztettek volna. A helyettes államtitkár asszony azt mondta, hogy de hát nem is kellett velük, viszont utánanéztem, és az előterjesztői levélben Semjén Zsolt szó szerint azt írja: „a törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre kerül”. Akkor voltaképpen kivel egyeztettek? Vagy akkor most Semjén úr tévedett, amikor ezt leírta, vagy Závogyán Magdolna helyettes államtitkár asszony emlékezett rosszul? Ez továbbra is érdekes, mert nehezményezik igazából ezek az érdekképviseleti szervezetek, hogy velük senki nem egyeztetett egy szaklevéltár létrehozásá ról. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen, Szabó Szabolcs képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor képviselő úrnak adom meg a szót a kijelölt időkeretben. DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm, elnök úr. Nagyon röviden szeretném indokolni a Jobbi k álláspontját, hogy miért nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Noha technikainak tűnik a javaslat, de valóban mi is megtettük azokat az egyeztetéseket, amelyek a személyi, tárgyi, financiális feltételekre vonatkoznak, és olyan emberektől jöttek, akik eb ben a világban jobban benne vannak, és rálátással bírnak. Hiszen tudjuk, hogy egyegy javaslat, ami könnyen indokolható itt az Országgyűlés előtt, az teljesen más hatással van egy adott szakmára, és itt is azt látjuk, hogy egy ártatlan dolognak tűnik, hogy ki kezeli ezt az anyagot, hogy az most felügyeletként vagy szaklevéltárként, én ebbe már nem is mennék bele. Viszont azt láthatjuk, hogy a Veritas Intézet esetében tulajdonképpen azért adnak egy pluszfeladatot, hogy majd a jövőben - és véleményem szerint itt Szabó Szabolcs képviselőtársam jó irányba puhatolózik , én biztos vagyok benne, hogy pluszforrást is fognak kapni. Ha nem, akkor természetesen megkövetem a kormányt, de ha egy pluszforrást nem fognak a jövőben kapni, ha a Veritas nem kap pluszforrást, akkor az egésznek kevés értelme lenne, hiszen a pluszforrásokból lehet azokat az embereket, akik ebben az egész rendszerben dolgoznak, nemcsak a Veritasnál, hanem a Fidesz közelinek mondható vagy a jelenlegi garnitúrát fenntartó rendszerben dolgoznak, ezt valamiből finanszírozni kell. És ezek az emberek sajnos sok esetben nemcsak arról van szó, hogy jogászok, közgazdászok, akik nem történészek, tehát nem lehet róluk azt mondani, hogy egy ilyen levéltári munkában valóban valódi többletet tudnak hozzátenni, de az is felmerült - és ezt az általános vitában elmondtam, most a részleteibe nem mennék bele , hogy bizonybizony a tanácsadó testületben is van olyan ember, aki III/IIes váddal került gyanúba, illetve olyan tanulmányokat is megrendeltek, illetőleg oly an emberekkel is együttműködtek, akik meg III/IIIas gyanúba kerültek. És az, hogy ez csak gyanú, és nem mondható ki határozottabban, pont a kilencvenes években megalkotott törvényeknek köszönhető, amely szerint, ha minden dokumentum nem áll rendelkezésre,
