Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára:
420 emberek haszonélvezővé váljanak e tekintetben. Bes zélhetnek rezsicsökkentésről, de számtalan példát tudok önöknek mondani és bárki másnak, tényszerűen alátámasztva, amikor 2011ben mértékadó szolgáltatásidíjemeléseket tettek a rendszerbe, majd ’12ben, ’13ban meg nyalókákat adtak az emberek szájába - t ehát mérsékelt csökkentéseket tettek be , és azzal szembesült, aki szembesülni akart vele, hogy mondjuk, 2014ben az adott szolgáltatásidíjmérték meghaladta a 2011es szolgáltatási díj mértékét, miközben évek hosszú során keresztül rezsicsökkentés lázába n égett az ország. Tehát azt szeretném mondani, hogy engem nem a szavak szintjén érdekel ez a történet, hanem a konkrét megvalósulások szintjén, abban a tekintetben, hogy 358 év eltelte után fogható és világos legyen az, hogy tényleg valós rezsicsökkenté sek születnek mindazoknak az intézkedéseknek az eredményeképpen, amelyeket egy kormány eldönt a saját hitvallása alapján. És még egy dolog van, ami kicsit birizgálja a fantáziámat e tekintetben. Ez valójában az, hogy új kifizetőhelyek jönnek létre - idézőj elbe téve , olyan kifizetőhelyek, amelyek keretei között önök a mostani gondolkodásuk alapján most ezeknél a szolgáltatóknál 4, azaz négymillió forintos fizetési plafonokat rajzoltak meg; tudják, a bankszektorban 5 millió forintos, itt 4 millió forintos, egyéb ágazati felületen pedig 3 millió forintos felső plafonokat. Tehát még egyszer hangsúlyozva, újabb kifizetőhelyeket hívnak életre a haveroknak. Miközben a szolgáltatók keretei között lévő, dolgozó tevékenységet folytató emberek bére pedig nem mutat il yen típusú bérnövekedést, ilyen trendet nem rajzol meg, mint ami például az önök kegyeltjeinek, haverjainak, sok mindenki másnak lehetőséget biztosít. Megítélésem szerint ez egy elfogadhatatlan torzó, főleg akkor, amikor annak idején, emlékezzenek vissza a „2 millió forintos értékhatár pofátlan” nagyságrendű szóhasználatra, akkor azt gondolom, hogy önmagukkal is szembesülniük kellene, és vissza kellene tudni emlékezni ezekre az időkre akkor, amikor ilyen újabb kifizetőhelyek életre hívását teszik meg. De mé g egyszer megismételve, azt szeretném hangsúlyozni, hogy igazából ennek a történetnek az én számomra a lényege abban fogantatik meg, hogy hol vannak a garanciák, a biztosítékok az alacsonyabb árak életre hívására, a szolgáltatási díjak csökkentésére és a b iztonságos szolgáltatásra, arra, hogy ne a szolgáltatás minőségének az elvesztésén keresztül jussunk el adott esetben oda, hogy idézőjelbe tett elfogadható szolgáltatás történjen Magyarországon. Tehát ezekkel a kételyekkel vagyok én megáldva akkor, amikor ezt a törvénytervezetet olvasom, és ezekre szeretném felhívni a törvény előkészítőinek a figyelmét is, hogy talán még idejében érdemes lenne változásokat eszközölni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szé pen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Senki sem jelentkezik.) Megállapítom, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Me gkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. Államtitkár úr feláll és jelzi, hogy igen. L. Simon államtitkár úré a szó. Parancsoljon! L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztel t Képviselőtársaim! Néhány dologra fogok csak reagálni, mert túl nagy vita, ahogyan észrevettem, nem alakult ki, a vezérszónoki felszólalások után mindösszesen egy felszólalás volt. Ezzel együtt is néhány apróságra szeretnék reagálni. Tóth Bertalan képvise lő úr amiatt emelt kifogást, hogy az adófizetők pénzéből sokat fogunk költeni a közműszolgáltatók kivásárlására. Nincs itt a képviselő úr, de azért el kell mondjam, hogy a stratégiai hiba az volt, amikor eladták a közműszolgáltatókat. És egyébként Gúr képv iselőtársamnak is szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy szíveskedjék összevetni az állami közműszolgáltató és a „piaci”, külföldi tulajdonban lévő közműszolgáltatók menedzsmentjének a fizetési számait, és akkor
