Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 22. kedd (98. szám) - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
415 biztos, hogy májusban a német RWE és a magyar kormány aláírt egy olyan szándéknyilatkozatot, amely az ELMŰ és az Émászcsoport egyes érdekeltségeinek az átvé teléről szól. Éppen ezért arra törekszik a javaslat, hogy a váltás során az emberek, a fogyasztók érdekei messzemenően érvényesüljenek, ellátásbiztonságuk garanciális elemekkel legyen körülbástyázva. Az átadásátvétel folyamatában valamennyi érintett szere plő kötelező jelleggel kell hogy együttműködjön egymással annak érdekében, hogy az átállás gördülékeny és a szolgáltatás zökkenőmentes maradjon. A törvényjavaslat nagyon világosan rendelkezik a fogyasztók megfelelő tájékoztatásáról, és meghatározza azt az adatszolgáltatási kötelezettséget is, amelynek a felek az átadásátvétel során kötelesek eleget tenni. A javaslat a felhasználók érdekeit, tehát a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva rendezi az átadó és az átvevő egyetemes szolgáltató, valamint az ügyfel ek közötti jogviszonyt. Ezen túlmenően a javaslat az átállás olyan fontos technikai részleteinek a szabályozására is kitér, mint például a mérőállás meghatározása vagy a számlakibocsátás módja. Az ellátásbiztonságot szavatolja az is, hogy a visszaadott egy etemes szolgáltatói engedélyt csak olyan új szolgáltató, olyan új szereplő kaphatja meg, amely rendelkezik az átvett ügyfelek ellátásához szükséges kapacitással. A kormány mindenképpen el szeretné kerülni azt, hogy az egyetemes szolgáltatás visszaadásakor a fogyasztók villamos energia nélkül maradjanak, ezért a törvényjavaslat arra is felkészül, hogy ha a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal felhívására esetleg nem érkezne más piaci szereplőtől ajánlat, akkor ezt a problémát az állam a saját rend elkezési és lehetőségi körében megoldja. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja a törvényjavaslat elfogadását támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszön öm szépen, alelnök úr. Soron következik Kepli Lajos képviselő úr, a Jobbik vezérszónoka. Tessék! KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának a kezde tektől az az álláspontja, hogy az olyan stratégiai szektor, mint az energia- vagy közműszolgáltatás, állami kezekben van a legjobb helyen. Ez a fogyasztók biztonsága és az ellátásbiztonság érdekében is így van. Már a 2010es programunkban is szerepelt enne k a stratégiai ágazatnak az állami tulajdonba történő visszavétele. Ezért támogattuk a korábbiakban is itt a parlament előtt mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyek ezt a célt szolgálták a jelenlegi kormányzat részéről. S talán nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem gördítünk akadályt az egyetemes szolgáltatói engedélyek visszaadása, illetve átadása során történő hatósági engedély átruházásához szükséges törvénymódosító javaslat esetében sem. Az Első Nemzeti Közműszolgáltatóval kapcsolatban természetes en vannak aggályaink, amiket már itt számtalan alkalommal mindenféle formában elmondtunk és a jövőben is el fogunk mondani, azonban az alapfelállás, az, hogy a magyar fogyasztók megfelelő áron, megfelelő biztonsággal és megfelelő minőségben jussanak hozzá akár a villamos áramhoz, akár a földgázhoz, természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak is ugyanúgy érdeke volna. Sajnos, ez jelen pillanatban nem teljesül minden esetben, hiszen jó néhány fogyasztóvédelmi probléma lát napvilágot a szolgáltatásokkal kapcsolatban. Csak remélni tudjuk, hogy a Nemzeti Közműszolgáltató, az állami tulajdonú szolgáltató majd ezeket a problémákat orvosolni fogja tudni. (12.30) Ami a konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban kifogásunk volna, az egyik inkább egy technikai jell egű, hiszen a villamosenergiatörvény 168. § (4) bekezdése kiegészül egy j) ponttal, ahol a 91/A. §ra hivatkozik a jogalkotó, azonban 91/A. § nem létezik sem a most hatályban levő törvényben, sem
