Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - A tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedések-ről szóló törvényjavaslat ööszevont vitája - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
3656 folyamata elindult, de jogerős felszámolás bejegyzése még nem történt meg. Tehát itt veszélybe kerülhet közel 500 károsu lt kártérítése. Államtitkár úr megnyugtatott és elmondta, hogy ez a törvény erre nem vonatkozik, mert mint ügynök járt el a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt., tehát nem kell, hogy felszámolás alatt legyen ez a gazdasági társaság, hanem bíróság előtt bizonyí tani kell ezt a kárösszeget, és a bíróság határozatától számított 30 napon belül az alaphoz be lehet nyújtani ezt az igényt, és az alap ezt meg fogja téríteni. Nagyon bízom benne, hogy ez így is lesz. A harmadik és talán legfontosabb része a módosító javas latunknak, hogy nem értünk egyet azzal, hogy végső soron az adófizetőkkel fizettetik meg ezt a kártérítési összeget, hiszen most a bankok megelőlegezik, a Magyar Nemzeti Banktól akár hitelt vesznek föl, de majd adókedvezmény formájában leírhatják ezt a mos tani befektetést. Tehát a végén a költségvetésből kerül kifizetésre ez a kárösszeg az összes adófizető pénzéből. Miközben ott van a Magyar Nemzeti Bank, amely, még most is állítjuk, közigazgatási jogkörben mulasztást követett el. Tehát kártérítéssel tartoz ik, mert elmulasztotta a felügyeleti eljárást leginkább a Quaestorral kapcsolatban, hiszen ott volt a kötvénykibocsátásoknál, a Quaestor Bank megalapításánál, és nem tűnt fel neki, hogy 220 milliárd forint eltűnt a Quaestorból az elmúlt években, 2013 óta, tehát nem az elmúlt 15 évben, hanem az elmúlt két évben. Sőt, a fiktív kötvények még rövidebb idő alatt tűntek el. Igen, mi is egyetértünk azzal, hogy meg kéne találni azt a 150 milliárd forintot, amit a nyomozó hatóság a mai napig nem tud, hogy hol van. E z is érdekes, hogy egy év alatt nem találták meg ezt a pénzt. De a Magyar Nemzeti Banknak nem luxusingatlanokat, festményeket kellene vásárolni, a legfőbb ügyész feleségének ötmilliós fizetést adni, hanem abból kellene a Quaestorkárosultakat kifizetni. Kö szönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 1515 perc, a független képviselőknek összesen 4 perc á ll rendelkezésükre. Elsőként megadom a szót Simon Róbert Balázs képviselő úrnak, Fidesz. SIMON RÓBERT BALÁZS ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A választókörzetemben, Győrben élőket talán még érzékenyebben érintette az ú gynevezett Quaestorbotrány, illetve annak negatív hatásai, hiszen a cégcsoport több mint egy évtizeden keresztül aktív tevékenységet fejtett ki a győri régióban. A cég bukása, túl a magánszemélyek megkárosításán, még a korábban első osztályú labdarúgócsap atot is magával rántotta, jelenleg a harmadosztályban játszanak, de természetesen a céljuk a visszajutás a bajnokság első osztályába. Szeretnék itt egy apró pontosítást azért elmondani. Ugyanis Győr megyei jogú város, illetve az állami hivatalok nem pénzt helyeztek el a Quaestornál, hanem államkötvényt vásároltak, és éppen a múlt héten pénteken jelentette be a győri polgármester, hogy ennek az ellenértékét kamatokkal - ez Győr esetében 1 milliárd 40 millió forint - vissza is kapta a város önkormányzata. Győ ri képviselőként tehát a károsultak jelzéseit is meghallgatva fontosnak érzem, hogy az általunk most tárgyalt T/8157. számon benyújtott törvényjavaslathoz hozzászóljak. Mielőtt a törvényjavaslat rendelkezéseire rátérnék, röviden, egy mondatban szeretnék sz ólni a törvényalkotási folyamatot kiváltó előzményekről. Mert tény az, hogy a Magyar Nemzeti Bank által a közelmúltban feltárt durva szabálytalanságok mindegyike a korábbi kormányzás idején vette kezdetét, és ezek rendezése, sok más adóssághoz hasonlóan a jelenlegi kormányzatra hárul. Az elmúlt időszak visszaélései tehát ráirányították a figyelmet a befektetési szolgáltatásokra, illetve azok jogi környezetére. Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő m ódosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény, amelyet az Országgyűlésben 2015. június 23án fogadtunk el, átfogóan kezelte a tőkepiaci szektoron belül tapasztalt hiányosságokat a jövőre nézve.
