Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 21. hétfő (97. szám) - Az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
366 szakosított oklevelet szerzett a veszprémi egyetemen, és 2002ben az alapdiplomáját egy államilag el nem ismert egyetemen, a miskolci b ölcsészegyetemen egészítette ki. Egyik sem szakirányú végzettség. Jelen pillanatban környezet- és természetvédelmi szakmája nincs. A Bükki Nemzeti Parkot korábban Duska József volt erdőmérnök vezette, aki nemcsak erdészetben, természetvédelemben is közel h úszéves tapasztalat után lett nemzeti parki igazgató. Jelen pillanatban a Bükki Nemzeti Park immár harmadik igazgatóját nyűvi, egyik után jött a másik, és gyakorlatilag nincs érdemi változás a hozzáértésben. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Sándor Is tván biológus, természetvédelmi ökológus első munkahelye volt diploma után, majd lépésről lépésre haladt előre és úgy lett igazgató. Az ő elődje Aradi Csaba volt, szintén egyetemi tanár, biológus. Jelenleg Kovács Zita jogászt nevezték ki, vezetői gyakorlat nélkül, aki mindössze másfélkét éve dolgozik a nemzeti parknál, és úgy szerezte meg a tapasztalatait. Nagyon hasznos lenne, hogyha a természetvédelem intézményrendszere, a környezet- és természetvédelem is élvezné azt a megbecsülést, hogy szakemberek és megfelelő, alkalmas vezetők lássák el a posztokat. Ezt a kívánságot akartam megfogalmazni. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.) ELNÖK : Az utolsó napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony: „A gyermek áldás” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. (22.50) DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap ünnepeltük a gyermekek világnapját, és hazá nkban nemcsak arra kell a figyelmet fordítani, hogy a harmadik világban élő gyermekeknek milyen körülményeik vannak, milyen jogaik, mennyire érvényesülnek a jogaik, hanem bizony arra is, ami most akár a bevándorlás kapcsán zajlik. Ennek az egésznek és Euró pa hozzáállásának ehhez a kérdéshez egy nagyon fontos vetülete a demográfiai vetület. Magyarországon 1980 óta csökken a népesség, és ez gyakorlatilag egész Európáról elmondható, elvesztegettünk tehát több mint egy generációnyi időt arra, hogy nem tudtuk gy arapítani az országunkat, nem tudtuk gyarapítani a magyarság lélekszámát, és ha ez így folytatódik tovább, akkor záros határidőn belül kisebbség leszünk a saját hazánkban is, és az egész államháztartás, társadalombiztosítás léte kerül veszélybe. Eljutottun k odáig a mai nappal, illetve ezzel a korral, hogy minden szülőképes korú nőnek négy gyermeket kellene vállalnia Magyarországon ahhoz, hogy a kívánt lélekszámot elérjük. Hogy ez mennyire távol áll a valóságtól, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a más odik gyermek megszületését is egyre kevesebben vállalják, sőt egyre több a gyermektelen nő a 35 éves kor feletti korosztályban is. Azonban azokban a családokban, pároknál, akik vállalják az első gyermeket, valamiért nem jön a második gyermek, holott egy ge nerációval korábban sokkal inkább jellemző volt a kétgyermekes családmodell, míg ezt most már dominanciájában felváltotta az egygyermekes családmodell. Ezért röviden elidőznék a családtámogatási rendszernek azon hiányosságai mellett, amelyek a második gyer mek megszületését nem teszik lehetővé. A gyermekvállalás nem csak anyagi kérdés, ugyanakkor rendkívül fontos jelzés egy kormányzat, a politika részéről, hogy hogyan áll hozzá azokhoz a családokhoz, akik vállalják a gyermekeket, mennyiben támogatja a minden napi életüket. Nemcsak pénzről van szó, hanem egyéb juttatásokról is. Magyarországon a második gyermek megszületését követően nem jár például kedvezmény a táborozás után, az étkezés után, a bölcsődei gondozási díj sem - amit a Fideszkormány vezetett be az előző ciklusban - válik ingyenessé, de az utazási kedvezményekről sem beszélhetünk, míg a
