Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 14. hétfő (125. szám) - Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár:
3639 mutat, hanem próbáljon a jövő érdekében és a jelen gyakorlatának a tökéletesítése érdekében sokkal többet foglalkozni ezzel, s a kormányz atot, hogy sokkal többet áldozzon erre a területre. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeret terhére kíváne még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom. Megkérdezem most az előterjesztőt - államtitkár úr jelzi, hogy kíván reagálni. Pogácsás Tibor államtitkár úr, parancsoljon! POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztel t Képviselők! Az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat átfogóan újítja meg a magyar állam és a közszolgáltatók működését. A törvényjavaslat alapján 2017től az egységes digitális térben egységes szabályok mentén vá lik lehetővé az elektronikus ügyintézés. A törvény egyértelmű célja az, hogy az élet valamennyi területén könnyebben elérhetővé tegye az elektronikus ügyintézést, motiválja az eljárások szereplőit ennek az ügyintézésnek a használatára, így biztosítva a gyo rsabb, olcsóbb és hatékonyabb munkát. Tisztelt Ház! Az MSZP jelezte, hogy álláspontja szerint alkotmánysértő, hogy az NMHH bizalmi szolgáltatások felügyeleti feladatát és az ezzel kapcsolatos jogköröket… - nem sarkalatos rendelkezésekben tartalmazzák. Kifo gásolta azt is, hogy a TABmódosító a sarkalatossági záradékot megszünteti, az NMHH eljárását pedig az eközigazgatásért felelős miniszter rendelete szabályozza majd. Tisztelt Ház! Az Alaptörvény tételesen meghatározza, hogy mely témakörök sarkalatos jogal kotást igénylő témakörök, és ezek közé ez a feladat egyértelműen nem tartozik, az Alaptörvény szerint ugyanis a sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályok at sarkalatos törvény határozza meg, jelen esetben azonban ezen szabályok nem ezen feladatkörben érintik az NMHHt. Ebben az esetben egy szolgáltatási felügyeletet ellátó hatóságként érintik. Az NMHH számtalan feladatkörét tartalmazza nem sarkalatos törvén y vagy éppen kormányrendelet, így például a hatályos, elektronikus aláírásról szóló törvény sem tartalmaz sarkalatos rendelkezést, pedig az NMHH ezen törvény szerint is hatóságként nyilvántartást vezet, és felügyeleti jogkörrel rendelkezik az elektronikus aláírási szolgáltatást nyújtó szolgáltatások felett. Szintén nem sarkalatos rendelkezés jelöli ki az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és az elektronikus hírközlés útján megvalósuló kéretlen reklám tekintetében való eljárását. A hatályos SZ EÜSZbejelentési eljárásokban kormányrendelet jelöli ki szakhatóságként és az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szintén kormányrendeletben történt kijelölés alapján igazolja szakhatóságként a szakmai időt. Tisztelt Ház! A Törv ényalkotási bizottság javaslata alapján a törvény egységesen tartalmazza az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályait. Szükséges, hogy a végrehajtási rendeletek megalkotása során is ugyanazon szemléletmód érvényesüljön mindké t szabályozási területen, azaz legyen a kormányban olyan miniszter, aki a törvény valamennyi végrehajtási rendeletéért felelős, aki így egységes szabályozási szemléletet közvetít. Ennek megfelelően a bizalmi szolgáltatásokkal kapcsolatos végrehajtási rende letek megalkotására is az eközigazgatásért felelős miniszter kap felhatalmazást. Az általános vitán az a kifogás is megfogalmazódott, hogy a javaslat nem tér vissza a 2010et megelőző szabályozáshoz. Természetes, a javaslatnak, a törvénynek nem lehet ez a szándéka, hiszen a törvényjavaslat a 2011ben megkezdett elektronikus közigazgatási reformot folytatja, széles spektrumban kiterjesztve annak hatályát, biztosítva, hogy az állam szinte valamennyi területén elérhető legyen az új koncepciónak megfelelő, a k orábbi nehézkes és monolitikus rendszer helyetti piacbarát, az egyedi megoldásokat is elismerő,
