Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 7. hétfő (124. szám) - Dúró Dóra (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Menjen-e a könyvek által előbbre a világ?” címmel - DÚRÓ DÓRA (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3525 DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány folyamatosan azt kommunikálja magáról, hogy a kultúra nagy barátja, és ezt megaberuházásokkal és a látványpolitizálás különböző elemeivel igyekeznek alátámasztani. Azonban a valóság korántsem ez, főleg, ha a magyar könyves szakma kiszolgáltatott helyzetére és szakmai ellehetetlenítésére gondolunk. Kevesen tudják talán az itt ülő képviselők közül is, hogy rendkívüli mértékben súlyosbítja a könyvkiadók likviditási helyzetét, hogy konkrét jogszabály hiányában mindössze egy korábbi minisztériumi állá sfoglalás alapján az önkormányzati hatóságok ellenőrzéseik során rendre kifogásolják a nyomdaköltség érvényesítését az iparűzési adó számításánál. Így a kiadók gyakorlatilag árbevételük után fizetnek iparűzési adót, miközben a folyamatban részt vevő nyom dák a papírköltséget, a kereskedők pedig a kiadóktól beszerzett áruk értékét figyelembe vehetik adóalapcsökkentő tételként. Rendkívüli zavart okoz a könyvkiadók könyvelésében, adókötelezettségeik megállapításában, hogy egyszerre két állásfoglalás létezik a nyomdaköltség minősítésére. Egy belső szakmai körlevélként 2004. július 6án keltezett APEHállásfoglalás kimondja, hogy a nyomda a kiadó felé termékértékesítést végez, ennek bizonylata a nyomdaszámla. Ezzel ellentétes a számviteli törvény 78. § (3) bekezdésére hivatkozva kiadott 518/2010. számú pénzügyminisztériumi állásfoglalás, amely szerint a nyomdai tevékenység igénybe vett szolgáltatásnak tekinthető, és így anyagköltségként nem vonható le a könyvkiadók iparűzési adójának kiszámításakor. Ez a kiadói szakma számára elfogadhatatlan, alapvető létét veszélyeztető gyakorlat. Amennyiben ez nem változik meg sürgősen, a kilátásban lévő bírságok miatt teljes kiadók mehetnek csődbe. Kérdezem ezért államtitkár urat, hogy milyen konkrét lépéseket kívánna k tenni a teljesen abszurd helyzet megszüntetésére és a nagy múltú és jelentős szellemi értéket hordozó magyar könyvkiadó vállalkozások megmentése érdekében. Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ha valami nem politikai kérdés, úgy gondolom, hogy a helyi iparűzé si adó alapjának megállapítása biztosan nem. És ez így volt eddig is, hiszen ebben a kérdésben lényegében a helyi iparűzési adó törvény megjelenése óta semmilyen változás nincsen. A szabályozás egyértelmű, és semmilyen jogszabályi hiány nincs ebben a kérdé sben. Mindössze el kell olvasni két különböző törvényt. Az egyik törvény az áfatörvény és az erre való állásfoglalás, hivatkozás, amit ön mondott, 2004es, az is helyes, és a számviteli törvény is - hiszen ez szabályozza a helyi iparűzési adó alapját - ebb en a kérdésben teljesen egyértelmű. Azt gondolom, hogy inkább el kellene olvasni a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete elnökének is ezeket a jogszabályokat vagy legalábbis a szakértőinek, és az iparűzési adó bevallását ez alapján kell elkészít enie, mint ahogy egyébként húsz éve így is történik. Ha ezt megtenné, akkor, azt gondolom, hogy nem politikai nyilatkozatokat és nem valamiféle csődveszélyt említene a könyvkiadók tekintetében, hanem egy teljesen egyértelmű, az önkormányzati adóhatóságokna k is megfelelő elszámolást. Azt javaslom egyébként ennek az úriembernek, hogy ha gondja van egy adóhatározattal, egy önkormányzati adóhatározattal, akkor inkább a jogorvoslati utat válassza, mintsem hogy megtámadja a politikát amiatt, hogy jogi szabályozás i hiányosság van. Semmilyen jogi szabályozási hiányosság nincsen, és önnek is azt javaslom, hogy ez a kérdés maradjon szakmai kérdés és ne pedig politikai kérdés. (Taps a kormánypártok soraiban.)
