Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 7. hétfő (124. szám) - Sallai R. Benedek (LMP) - a földművelésügyi miniszterhez - „Ha a Földművelésügyi Minisztérium nem támogatja a földadót, akkor miért nem tett ellene semmilyen lépést?” címmel - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter:
3510 ELNÖK : Most már jó. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Elnézést! Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Most az egyszer olyan ügyben keresem, amiben elvileg egyetértünk, hiszen a Földművelésügyi Miniszté rium korábban kommunikációjában azt mondta, hogy önmagában nem értett egyet a földadó kivetésének eszközével. Ennek ellenére gyakorlatilag lassan már egy éve, hogy ez a lehetőség megnyílott az önkormányzatok előtt, és addig, amíg a 2015. évben viszonylag k evés önkormányzat élt vele, sajtóértesülések arra engednek következtetni, hogy a 2016. évtől újabb önkormányzatok vezethetik be ezt az eszközt. A Földművelésügyi Minisztérium a kommunikációban rendszeresen kiáll a kisebb gazdálkodókért, ezért nyilvánvalóan felmerül az, hogy amennyiben a Földművelésügyi Minisztérium továbbra sem ért azzal egyet, hogy az önkormányzatok finanszírozását ilyen jellegű adóval kellene kiegészíteni, akkor nincs annak meg a lehetősége, hogy kormányon belül a földművelésügyi miniszte r esetleg képviselje azt az álláspontot, hogy ezt az eszközt csak birtokpolitikai céllal, nagyobb gazdaságok esetében lehessen kivetni, és nincsen meg annak a lehetősége, hogy a minisztérium élen járjon abban, hogy az önkormányzatok ne ilyen jogcímen és il yen formában szedjenek be pénzt a gazdálkodóktól, hanem alapvetően segítsék azokat, akik helyi munkahelyeket tartanak fenn, és segítsék azokat, akik önfoglalkoztatóként vagy foglalkoztatóként részt vesznek a vidék foglalkoztatásában. Nyilvánvalóan láthatóa k olyan jogszabályok, amelyek nagyon nagy gyorsasággal átfutnak a parlamentben, több ilyen volt az elmúlt hetekben, nyilván ezért merül fel a kérdés, hogy lassan egy éve szembesültünk ezzel a problémával, egy éve, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kifeje zte ezzel kapcsolatos ellenérzéseit, és mégsem látjuk azt a kormányzati törekvést, hogy ezt az ügyet kezelni lehetne, sőt, mint ahogy az adójogszabályok lehetővé teszik ezt, nyilvánvalóan a következő évben megnövekedett mértékben kell elszenvedniük a helyi gazdálkodóknak. Az ügyben kérdezem tisztelettel a miniszter urat, nem láte lehetőséget arra, hogy a 2016os adójogszabályok megváltoztatásával, egy normálisabb finanszírozás biztosításával ne kényszerítsük ennek az adónak a beszedésére az önkormányzatoka t. Ez ügyben várnám tisztelettel a válaszát. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az LMP padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A válaszra megadom a szót Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úrnak. Parancsoljon, miniszter úr! DR. FAZEKAS SÁNDO R földművelésügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném önt ismételten tájékoztatni arról, hogy Magyarországon földadó, illetve termőföldadó elnevezésű törvényi közteher jelenleg nincs. A helyi adókról szóló törvény lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a helyi sajátosságok mérlegelésével, meghatározott korlátok között, úgynevezett települési adót vezessenek be. Igen szűk feltételek között lehet ennek tárgya a termőföld, de csak akkor, ha azt eg yéb közteher nem terheli, viszont alanya mezőgazdasági termelő nem lehet, így mezőgazdasági termelő tevékenység termőföldön keresztüli adóztatásáról nem lehet beszélni. Éppen ezért eleve félrevezető a „földadó” kifejezés használata a mezőgazdasági termelés sel összefüggésben, ez pontatlan és megtévesztő. Ahogy arról már korábban tájékoztattam a képviselő urat, nem lehet a települési adó alanya például mezőgazdasági társas vállalkozás, a földterület tulajdonosa, aki a földterületét vállalkozóként hasznosítja, a termőföldet vállalkozóként haszonbérlő, mezőgazdasági termelő magánszemély, jogi személy sem. A kettős adóztatás tilalma miatt föld nem lehet adótárgy sem abban az esetben, ha utána kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére kötelezett a termelő. Látható, hogy a földadó egy
