Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3477 természetes személy, ezek esetében teljes mértékben ez a törekvés az érdekeiket próbálja szolgálni és nem pedig a gazdálkodókét. Azoknak a földtulajdonosoknak teremthet ez egy pluszbiztonságot, akik így vagy úgy tulajdonhoz jutnak. És azért fontos az, hogy ez a polgári törvénykönyv, illetve ez a módosítás most itt előttünk van, mert ugye, azt mondja, hogy tulajdonosváltás esetén, kérem szépen, az a termőföldprivatizáció, amit önök csinálnak, majd miután a kifüggesztések lejárnak, és gyakorlatilag a kifüggesztési ajánlattételekből meglesznek az adásvételi szerződések, és ebből a földh ivatali tulajdonbejegyzés megvalósul, ez ugye jövő tavasz, addigra önök ezt el tudják fogadtatni. Ezzel azt akarják, hogy a most tulajdont szerző új tulajdonosok majd tudjanak valamilyen nyomást gyakorolni a korábbi gazdálkodóra. Nyilvánvalóan ezzel azt le het mondani, hogy önöknek a politikai céljuk az, hogy Simicska Lajost üssék ki így vagy úgy, de nem értik meg, hogy ez egy széles spektrumú eszköz, és ezzel az összes többi földhasználót is tudják ütni, mindamellett, ugye, nem egy igazságos eszköz, mert re ndben van, hogy ütni akarják Simicska Lajost, üssük együtt, de akkor ne csak őt, hanem az összest, aki ebben részt vett, mindenkit, akinek 147 ezer hektárnyi területe le van kötve ilyen hosszú távra, sőt még azokat is üssük, akiket önök helyzetbe hoztak sz intén vitatható morális háttérrel az elmúlt évek pályázataival. Hogyha majd ez a célkitűzés megjelenik és megvalósul, akkor lesz érdemes erről beszélnünk, mindaddig a földhasználók és a földtulajdonosok érdekei nem egyeznek meg feltétlenül, és ez az, amit szemlátomást Pócs János képviselőtársam nem tud megérteni. Magyar Zoltán képviselőtársam mondta azt a gondolatot nagyonnagyon helyesen, hogy a legnagyobb probléma ezzel az egész rendszerrel az, hogy gyakorlatilag nem ösztönöz a foglalkoztatásra, nem ösztö nöz arra, hogy olyan ágazatok erősödjenek meg a mezőgazdaságban, amelyek foglalkoztatást erősítenek, és teljes mértékben igaza van képviselőtársamnak, ez így van. A rettenetes az, hogy nem pusztán nem ösztönöznek, hanem elvesznek korábban létrejött kötelez ettségeket, hiszen mindaddig, ameddig a bérleti szerződésben, üzleti tervekben vállaltak állattartást, foglalkoztatást, most a tulajdonszerzéssel kibújnak alóla, hiszen amennyiben a tulajdonos és a földhasználó majd megegyezik, így a magoszos gazdák azt fo gják tudni tenni, hogy az üzleti tervemben megírtam, hogy felveszek 6 embert, 8 embert, 10 embert, veszek állategységben 10 állategységet, 20 állategységet vagy 30at, most majd megszerzem a tulajdont, és kibújok az egész alól, és tulajdonképpen használom intenzíven a területeket foglalkoztatás nélkül. Tehát nem pusztán nem teremt új lehetőséget, hanem kibújik a régi kötelezettségek alól, amiket az állam számára vállaltak, és amivel ezt a bűnös pályázati rendszert lebonyolították, hiszen így jutottak, így l ettek előnyösek egyáltalán vagy így lettek nyertesek ezek a termőföldpályázatok. Mert lássuk be, normális ember nem csinál olyat, hogy ha valamit el akar adni, akkor előtte 20 évre megterheli használati joggal, kivéve, ha ezzel szándéka van, és ebben az es etben, ugye, ez volt az a szándék. És azért érdemes beszélni erről, államtitkár úr, mert ön elmondta, hogy azért nem kíván reagálni, merthogy erről már korábban volt itt szó, de az államtitkár úr is, gondolom, ennyire figyelemmel kíséri a parlament munkájá t, hogy ez egy időkeretes vita volt, és az időkeretben nagyonnagyon kevés dolgot lehetett felhozni, mindamellett még az egyszerű parlamenti vita, mondjuk, amit csak és kizárólag az ellenzéki képviselők kezdeményeztek, nem volt döntési helyzetben. Tehát it t elbeszélgettünk, vonogatták a vállukat a fideszes képviselők, hogy úgyis azt beszélünk, amit akarunk, mert úgyis az lesz, amit a többség akar, márpedig parlamenti többsége a FideszKDNPnek van, ebből adódóan ezt egy érdemi vitának nem nevezném, hiszen ú gy érzem magunkat legtöbbször, mintha egy seprűnyéllel vitáznánk, hogy elmondjuk az érveinket, és vállvonogatás van, vagy nincs ellenérv, vagy teljesen másról beszélnek. Tehát azért fontos, hogy erről beszéljünk azokban a jogszabályváltoztatásokban, amiko r döntési helyzetben vagyunk, hogy világossá váljon az, hogy mit képviseltünk, és hogyan képviseltük azt. Összefoglalva és nem húzva az önök idejét, azt kell hogy mondjam, hogy ezekben a formákban nem pusztán azért, mert a jó erkölccsel ütközik a mostani b eterjesztésem jogszabálya, nem pusztán azért, mert jogszabályi normákkal ütközik, mint azt részletesen bemutatták képviselőtársaim, hanem
