Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
3475 tudják megtámadni majd azokat, pontosabban azokat a szerződésmódosításokat, amelyeket önök jogszabály alapján akarnak végigvinni. Ők meg fogják támadni bíróság előtt, hiszen a Ptk.nak van egy másik passzusa is, ez a 6. résznek a 60. §a, amelyik úgy szól, és ezt megint fel kell olvasnom, hogy teljesen egyértelmű legyen, rövid: ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések tartalmát megváltoztatja - itt erről beszélünk , és a szerz ődés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti - nyilvánvalóan sérti, hogyha változik a haszonbérleti díj , ez a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását vagy a szerződéstől elállhat; nyilvánvalóan itt a szerződésmódosításr a kell gondolni. Tehát ezen passzus alapján is a bíróságokon ezek megtámadhatóak lesznek. Tehát nem tudnak önök ebben a helyzetben, így, ebben a formában, főleg a kétharmadot kikerülve olyan szabályt alkotni, amelyik az Alaptörvénnyel ne menne szembe a két harmad miatt, illetve amelyik az Alaptörvénynek a jogbiztonságra vonatkozó passzusaival ne menne szembe és a Ptk. rendszerét is megfelelő módon alkalmazva ne lehetne bíróság előtt megtámadni. Azt hiszem, hogy ez alapján könnyű belátni, és bízom benne, hogy ezt önök se szeretnék, ha egy olyan helyzet alakulna ki, hogy számtalan per indulna meg, számtalan alkotmányjogi panasz érkezne, és kiszámíthatatlan helyzetet teremtene ez akár az alkotmányjogi panaszok, amelyek benyújtásra kerülnek, akár a szerződéseknek a megtámadása, illetve a jogszabály alapján való megváltoztatás megtámadása. Arról már nem is beszélve egyébként, hogy ha elolvassák a 3. §hoz írt indokolást, az is olyan dolgokra hivatkozik, amelyek egészen egyszerűen nincsenek. Most nem olvasnám fel a második részét, az első részét felolvastam, tehát itt a haszonbérletre úgy utalnak, minthogyha az az új Ptk.ban úgy lenne benne, hogy alkalmazható lenne rá ez a megszűnt szerződés, új szerződésszabály, amit önök be szeretnének vonni vagy meg szeretnének v áltoztatni. Ráadásul itt is arra hivatkoznak egyébként és ez megint csak pontatlan, hogy tulajdonképpen jogszabály alapján történő szerződésátruházást jelent, tehát itt már nem a módosítás, a megszűnő szerződés, új szerződés van benne az utolsó pontban, am it leírtak. Arról lehetne vitatkozni, hogy ez valóban egy szerződésátruházáse, valószínűleg egyébként annak tekinthető, de hogy így, ebben a formában egy szerződésátruházás nem tekinthető a Ptk. rendszere alapján, főleg nem visszamenőleges hatállyal egy s zerződés megszüntetésének és egy új szerződés kötésének, ez teljesen egyértelmű. Azt kell mondjam, hogy azért a kormánynak is egy kicsit ciki, azt kell mondjam, és ciki lesz akár a jogi karokon, amikor tanítják, hogy milyen törvények jönnek be az Országgyű lés elé; és amikor megkérdezik majd a joghallgatók a tanáraiktól: ezt nem tudja az Országgyűlés, nem tudja a kormány, nem tudják a kodifikátorok? De, tudják, én biztos vagyok benne, hogy tudják, csak önök azt kérték tőlük, hogy mindenképpen erőszakolják me g a törvényt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , és így sikerült nekik, de a nevüket valószínűleg nem adnák hozzá. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Most Sallai R. Benedek képviselő úrnak adom meg a szót. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként is tisztelettel meg szeretném köszönni a jobbikos két jogász felszólalónak azt, hogy ilyen részletesen cafatokra szedték ezt a jogszabályt. Staudt Gábor képviselőtárs amnak a két legjellemzőbb jogi szakkifejezését használva, hogy kóklerkedés és szétbarmolták a Ptk. ügyét, tehát ez az, ami leginkább jellemezte ezt az előterjesztést, és örültem neki, hogy ezek így konkrétan szétszedésre kerültek. Ugyanakkor pont az volt a fő gondom, mint ahogy elmondta Staudt Gábor képviselőtársam is, szerintem is tudják a kormányzati oldalon is, hogy ez egy teljesen elfogadhatatlan, teljesen jogszerűtlen és teljes mértékben támadható, csak éppen nem ez a lényeg, hanem az a lényeg, hogy a termőföldprivatizáció közepén üzenjenek a sajátjaiknak, hogy vegyetek, vegyetek, vegyetek, majd
