Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára:
3468 van, hogy most jutottak el idáig, de akkor mondják meg, hogy mi lesz a többivel. Mi lesz azzal, aki jelen pillanatban még nem az ellensé gük, hanem a barátjuk? Mi lesz a Magyar Zoltán képviselőtársam által is említett Csányi Sándor birodalmával, amit önök mintagazdasággá akarnak kinevezni, mintha minta lehetne a magyar gazdálkodók számára az, amit Magyarország leggazdagabb embere csinál mil liárdosként, mintha ez lemodellezhető lenne, és a minta szó használata az összes többi gazdálkodónak is követendő lenne. Tehát önök azt akarják, hogy ez legyen a minta? Csányi Sándor, a magatartása és a gazdálkodása mindenestől, ez a magyar minta? Mert eze ket be akarják betonozni ezzel a rendszerrel, hiszen ezeket a földeket nem értékesítik és nincsenek kijelölve. Nyilvánvalóan ezek a kérdések, amelyek itt felvetődnek, mutatják be alapvetően azt, hogy ez az egész jogszabály, amiről most beszélünk, ez a rett enetesen elhibázott termőföldprivatizációs cél megvalósításának egy utóeszköze, hiszen azt szeretnék, hogy hogy lehetne még többet eladni, még többet eladni, még többet eladni. Mindezt úgy, miközben a kormányzat egyik kezével azt mondja, államosítsunk, ál lamosítsunk, államosítsunk, vegyük a legfontosabb környezeti, természeti rendszerekkel kapcsolatos erőforráshátteret a kezünkbe, legyen miénk az energiaellátás, a vízellátási rendszer, a közműellátási rendszer, mert az úgy jó, ha kézben van, miközben az él elmiszertermelés legfontosabb eszközét, a termőföldet adjuk ki a kezünkből, arra nincs szükségünk. Kérem szépen, nyilvánvalóan szeretnénk tisztán látni, mert az, hogy beszéljünk a földhasználati díjakról Magyarországon, a földbérleti rendszerekről, ez egy teljesen legitim elvárás, és ha nem kótyavetyélnék el az ország komoly részét meg a közvagyon egy komoly részét, akkor nyilvánvalóan érdemes lenne erről beszélni. De mindaddig, amíg ez az egész rendszer a bűnben foganva, politikai leszámolás eszközeként a z Országgyűlés felhatalmazását kéri, addig nem hiszem, hogy lenne olyan ellenzéki párt bármilyen politikai ideológiával, amely ezt támogatni tudná. Ezért kérem megértésüket. Higgyék el, ha önök lennének ellenzékben, hevesebben tiltakoznának egy ilyen folya mat ellen. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.) ELNÖK : Sallai képviselőtársam kívánsága máris teljesül, mert Kis Miklós Zsolt államtitkár úr kért szót. KIS MIKLÓS ZSOLT, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen. Azt nem merem garantálni, hogy Sallai képviselő úr kívánsága teljesül, ugyanis én azokra a kérdésekre igyekszem hivatkozni és válaszolni, amelyek a törvénymódosítással közvetlenül kapcsolatosak, és nem meglepő módon az ellenzéki képviselők már egy olyan témában ko mmentálják a törvénymódosítást, amelyről parlamenti vitanapot is tartottunk, és elég széles körben rengeteg időkerettel erről elmondhatták a véleményüket. Tehát én nem kívánom azt a parlamenti vitanapot a mai napon tovább folytatni, hanem azokra a kérdések re igyekszem válaszolni, és egyetlenegy ilyen érkezett, amely közvetlenül a törvénymódosítással kapcsolatos, márpedig ezt Gőgös képviselő úr fogalmazta meg, amikor feltette azt a kérdést - bár sajnos nincs itt, de majd nyilván olvassa a jegyzőkönyvben a vá laszomat , hogy ez a fajta szerződésátruházás érintie a birtokpolitikai maximumokra vonatkozó rendelkezéseket. Szeretném képviselő úrral közölni, hogy a kormány támaszkodva az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalására is, egyértelműen azt állítja, hogy a szerződésátruházásnak a javaslatban szereplő új szabályozása nem jár azzal a jogkövetkezménnyel, hogy a korábbi haszonbérlővel szemben automatikusan alkalmazni kellene a birtokmaximumra vonatkozó rendelkezéseket. Hiszen a földforgalmi törvénynek ez a pass zusa fogalmilag arra az esetre vonatkozik, amikor a bérlő akaratából történik a birtok megszerzése, és nyilvánvalóan nem vonatkozik arra az esetre, amikor a bérlő semmilyen jogi aktust nem tesz, csak a tulajdonos személyében áll be változás. Ez volt az a k onkrét kérdés, amelyet a törvénymódosítással kapcsolatosan képviselő urak eddig feltettek. E tekintetben az összes többire, amit egy vitanap során már sokszor és többször áttárgyaltak a parlamentben, nem kívánok reagálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypá rtok soraiban.)
