Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 2. szerda (123. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő eg... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3465 lehet tudni, úgy kell emberek után szaladgálni az árveréseken, hogy néhányat megismerjünk, s rendkívül cinikus és arrogáns módon azt mondják, hogy majd ki leszne k függetve, ott meg lehet tudni. Nyilván akinek lesz kapacitása, hogy 3200 települést végigjárjon, hogy mit függesztettek ki, az majd megtudhatja. (14.00) De a legnagyobb hazugságuk az egész indoklása, ez pedig az, hogy hogyan követeli a magyar társadalom, a magyar gazdatársadalom ezt a licitet, mennyire akarják, és mennyire sorba állnak érte. Kérem szépen, mint ez most már nagyjából tény két és fél hét tapasztalatából, a földek 40 százaléka egyszerűen benn marad, nincs rá érdeklődő. A maradék 60 százalékbó l, ami elkel, annak 80 százaléka a kezdő áron megy el, nincs rá licitáló. Gyakorlatilag ezek a tények. És önök most azért, hogy a korábbi hazugságaikat valahogy alátámasszák, akarják növelni a kedvet ehhez. Már most hallottam Font Sándor képviselőtársamtól , a Hír TVben mondta be, hogy majd felszabdalják a nagyobb helyrajzi számokat, hogy könnyebb legyen értékesíteni. Önök mindent elkövetnek, hogy valahogy megszabaduljanak a földtől. Nyilvánvalóan ez a cél, ez a motiváció az, ami most itt tart bennünket és lehetővé teszi azt, hogy erről a javaslatról beszéljünk. Megbukott a termőföldprivatizáció, és ennek ellenére nem képesek ebből kihátrálni. Nyilvánvalóan az első dolog, ugye, Győrffy Balázs képviselőtársammal a Mezőgazdasági bizottság ülésén volt lehetősé g eszmét cserélni, ezért én sem kívánom a számára elmondott érveket megismételni, nagyonnagyon sokszor ellene, de hát legfőképpen az, hogy a gazdatársadalomnak mennyire szemet szúr az, hogy a földút egyik oldalán 580 forintot fizetnek, a másik oldalán meg 3500at, és megoldást kiáltanak ezek a gazdálkodók. Kérem szépen, nem tudom, hogy most tisztult ki a fülük, hogy öt évig nem kiáltoztak vagy nagyon halkan kiáltoztak. Hogy lehet, hogy pont most, a termőföldprivatizáció közepén jutott el a kiáltás? Kiürül tek a csatornák, amelyek akadályozták idáig, hogy meghallják ezt a hangot? Nyilvánvalóan azért zavar legjobban az, hogy mindig ezeket az érveket hozzák, mert egyszerűen nem győzzük hangsúlyozni, ezt a hátteret, amit most érvként használnak, önök teremtetté k. Kérem szépen, az első Orbánkormányban előszedték már és felelősségre vonták már azokat, akik lekötötték úgy 50 évre a földbérleti szerződéseket, hogy annak nem kell inflációt követni, nem kell reálértéket követni, nem kell figyelembe venni a támogatást ? Kérem szépen, nézzük meg, hogyan valósultak ezek meg, milyen feltételekkel! Majd ha előállították azokat, akik ezeknek felelősei, akkor érdemes lesz erről beszélni, és akkor talán majd hitelesebbnek tűnnek ezzel ka pcsolatban. De mindaddig, ameddig, mint ahogy Gőgös Zoltán képviselőtársam is elmondta, a mai napig az elmúlt három évben is az állam mint tulajdonos számára előnytelen földhaszonbérleti szerződéseket kötnek, addig ez egy teljesen hiteltelen állítás, hogy a gazdatársadalom ezt követeli. Ez a követelés gyakorlatilag megállhatott volna bármikor az elmúlt öt évben, amikor önök kormányoztak, stabil kétharmaddal kormányoztak egy jó ideig, addig nem kiáltott senki úgy, hogy eljusson önökhöz a hangja. Sőt, 2013 de cemberében önök voltak, akik a földforgalmi törvénybe bebetonozták ezt, hogy ne lehessen hozzányúlni, az ellenzék tiltakozására. Voltak képviselők, akik felmentek a pulpitusra, és tiltakozni próbáltak, hogy ne mehessen át ez a nemzetáruló jogszabály, ami g yakorlatilag a magyar földforgalmat a nagyon egészségtelen nagybirtokstruktúra irányába tolja továbbra is. Hát kérem szépen, önök odaadták bérbe, az önök kormányának elődje odaadta bérbe rossz feltételekkel a földet, az önök földforgalmi törvénye, amit csa k önök szavaztak meg, bebetonozta ezt a rendszert, most meg idejönnek a parlamentbe, és azt mondják, hogy kiáltoznak a gazdálkodók. Hát nyilvánvalóan ez az, ami számos kérdést vet fel. Rögtön az első kérdés, ugye, módosítva a korábbi földforgalmi törvény m ódosítási javaslatát, amikor azt mondják, hogy most már bármelyik fél kezdeményezheti ezt, hogy csökkenteni is, emelni is lehessen, igen ám, de mindig az az érdekes, hogy ki a gyevi bíró. Mert ebben a helyzetben a magyar állam akarja játszani a gyevi bírót , akinek mindez nem kötelező. Ugyanis, ha a magyar állam továbbra is odaadja Csányi Sándornak meg a
