Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3385 helyzetről beszélünk, amikor a költségvetési hiány a jelenlegi, közel 3,54szeresére lett tervezve, a középtávú állampapírok hozama is 10 százalék feletti kamaton talált csak vevőre. Az akkor még unortodoxnak kikiáltott lépést a kö vetkező három évben további 12 európai uniós ország alkalmazta és alkalmazza egyébként jelenleg is, és a napokban látott napvilágot a lengyelek azon szándéka, miszerint a jelenleg még érvényben lévő magyarországi feltételeknél is keményebbeket szabnak a le ngyel banki különadó tekintetében. Visszatekintve az elmúlt közel 5 évre, ma már egyértelműen állíthatjuk, hogy a banki szektorban alkalmazott különadó nagyban járult hozzá az ország gazdasági stabilitásának megteremtéséhez, é s erre a szektorra is kiterjesztette az egész országban akkor meghirdetett egyenlő teherviselés elvét. Teszem hozzá, hogy egyébként ez a lépés igazságos volt azért is, mert azt nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt a válságot, azt a gazdasági válságot, amit 2 008 óta láttunk és talán még most se lábaltunk ki belőle teljesen, azt éppen a bankok okozták, tehát úgy gondolom, hogy az egyenlő teherviselés elvét rájuk is vonatkoztatni abszolút helyes kormányzati elképzelés volt. Én nem vitatom egyébként, hogy a szoci alisták is megpróbálkoztak ezzel, csak az eredményesség tekintetében a választók erről véleményt mondtak 2010ben. Figyelembe véve, hogy a bevezetéskor egy akkor még érinthetetlennek vélt területhez nyúlt a magyar kormány, egész Európa Magyarország gazdasá gi öngyilkosságáról és kiszolgáltatottságáról beszélt, és természetesen ne feledkezzünk meg az úgynevezett londoni elemzőkről sem, akik mást sem szajkóztak, mint hogy Magyarországon csökkenni fog a gazdaság, és előbbutóbb a csőd szélére kerül majd az orsz ág, illetve azt is mondták, hogy nagyon sok bank ki fog majd vonulni. Nyilván ez nem így történt meg; illetve még egy szempontot érdemes azért itt felvetni, hogy a bankadó kellett valóban a költségvetés stabilitásához, és ez a költségvetési stabilitás adta meg a lehetőséget arra, hogy ki tudjunk lépni az Unió által indított túlzottdeficiteljárásból is. Ez pedig szükséges volt ahhoz, hogy az uniós fejlesztési forrásokat le tudjuk hívni. (18.40) Tehát azt tudjuk nyugodtan mondani, hogy a bankadó tulajdonképp en a magyar gazdaság növekedéséhez is hozzájárult, tehát nemcsak a költségvetés stabilitásához, hanem ezen logikai láncolat mentén a túlzottdeficiteljárás megszüntetésével tulajdonképpen a gazdasági növekedéshez is. Ennek ellenére azt láttuk, hogy bár az Unióhoz hasonlóan nálunk is időlegesen némileg visszaesett a hitelezés, a gazdaság stabillá vált, az ország egyre olcsóbban finanszírozta magát, és a növekedési adatok is az elmúlt tíz év legjobbjai közé kerültek. Itt szeretném megjegyezni a hitelezés viss zaeséséről, hogy szocialista képviselőtársamnak akkor el kellene dönteni, hogy most a bankadó esetén vagy az után, annak bevezetése után erre a kormányzati intézkedésre hogyan reagáltak a bankok, mert egyik oldalról azt állítja, hogy áthárították ezt a ban kok teljes egészében a lakosságra, a másik oldalon pedig azt mondja, hogy egyébként hitelszigorral, tehát a hitelezés csökkentésével reagáltak rá a bankok. Tehát jó lenne, hogyha eldöntené, hogy melyikről van szó. Ennek ellenére azt láttuk, hogy a bankadó szükséges volt arra, hogy a válságévek során kidolgozott arányos teherviselést be tudjuk vezetni, és hiába hallgattuk meg jó néhányszor magukat hozzáértő szakértőkként tituláló nyugati elemzőktől, hogy a magyar banki szféra a bankadó ellenére nem került cs ődközelbe, sőt egyébként stabil működést tudott produkálni, és a korábbi évek tehervállalásai ellenére is javult a helyzet. Halkan jegyzem meg, hogy ezt most már nem csak egyedül gondoljuk. Legutóbb a korábban kritikus hangon megszólaló Fitch Ratings mondt a ki a legutóbbi országjelentésében, hogy a magyar bankok egyébként kedvező működési környezetben tudnak most már, ma már dolgozni Magyarországon. Az elmúlt évek fogat összeszorító gazdálkodása azonban lassan teret kezd engedni annak, hogy apró lépések men tén, de fokozatosan csökkentsük ezeket a terheket, és ne szabjunk gátat a bankadóval a további növekedésnek. Éppen ezért fenntartva az arányos tehervállalás elvét, helyes
