Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. ... - LEPSÉNYI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3371 Tisztelt Országgyűlés! A lánctartozások és a feketegazdaság visszaszorítása érdekében a kormányzat 2013 óta tett számos intézkedése kézzelfogható eredmé nyeikkel egyre inkább igazolást nyer többek között a TSZSZ működése által. A TSZSZ első kétéves tevékenységének mérlege szerint összesen 320 kérelem érkezett be a szervezethez. A kérelmekhez tartozó beruházási összérték meghaladta a 60 milliárd forintot, a legnagyobb vitatott összeg másfél milliárd forint, a legkisebb 315 ezer forint volt. A megjelölt vitatott összegek nagysága megközelítette a 9,5 milliárd forintot. A TSZSZ sikeres működésének köszönhetően olyan örvendetes eredmény történt, miszerint a lán ctartozások óriási mértékben csökkentek. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által 2014 októberében és 2015 júliusában készített felmérés szerint az építkezési vállalkozások árbevételük átlagosan már csak 20 százaléka volt 60 napon túli kinnlevő ség, illetve hogy az érintett vállalkozások kinnlevőségük 90 százalékát már biztonsággal behajthatónak minősítették. Az építőipari lánctartozások három évvel ezelőtti több mint 400 milliárd forintos értéke a felére csökkent, miközben újabb jelentős tartozá sok nem kerültek a rendszerbe. Az ÉVOSZ értékelése azt is alátámasztja, hogy a lánctartozások visszaszorulásában jelentős szerepe van a nemzetközi kitekintésben is egyedülállónak számító TSZSZnek. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megállapítható teh át, hogy a TSZSZ létrehozásának egyik legfontosabb célja, a mikro, kis- és középvállalkozások segítése megvalósult. A TSZSZ egyre nagyobb ismertségét és működésének hatékonyságát jelzi továbbá, hogy számos visszajelzés érkezik, amely szerint már a TSZSZ p uszta létének is visszatartó hatása van, sok esetben elég volt felvetni a TSZSZhez fordulás lehetőségét ahhoz, hogy a visszatartott kifizetés megtörténjen. Tisztelt Országgyűlés! A TSZSZ elmúlt kétévi működése bizonyította, hogy hatékonyan és sikeresen le het szembeszállni az építőiparban súlyos problémákat generáló lánctartozásokkal. Az önök elé beterjesztett törvényjavaslat alapvető célja ezért a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv elmúlt kétéves működése során szerzett tapasztalatok alapján a törvény mód osítása, amelynek segítségével a TSZSZ tevékenysége és az általa kínált szakértői eljárás még több vállalkozás számára válik könnyebben elérhetővé, gyorsabbá és hatékonyabbá. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat céljának megfelelően ezentúl az igazságü gyi szakértők mellett az építési műszaki ellenőri jogosultsággal és szükséges szaktudással, tapasztalattal rendelkező személyek is a TSZSZ tagjai lehetnek, gyakran fordulnak elő ugyanis olyan esetek, ahol a szakértői eljárások során műszaki átadásátvételi eljárások vizsgálatára kerül sor, amely szakterületek speciális szabályait pedig leginkább az építési műszaki ellenőrök ismerik és gyakorolják. Az eredeti jogalkotói szándék megőrzése érdekében célszerű, hogy az építési műszaki ellenőr kizárólag a szakért ői tanács tagjaként kerülhessen kijelölésre. A szakértői tanács elnökének és a szakértői tanács helyett eljáró kétfős szakértői tanács szakértői tagjának továbbra is igazságügyi szakértőnek kell lennie. Az építészeti műszaki tervezési, kivitelezési szerződ ést biztosító mellékkötelezettségek tekintetében az új Ptk. és a közbeszerzésről szóló 2015. évi CXLIII. törvény szabályaival összhangban megtörténik a törvény hatályának kiterjesztése általánosan a garanciára, valamint a biztosítótársaságokra mint garantő rökre. A szakértői eljárás olcsó, gyors és egyszerűbb jellegének erősítése érdekében azokban az esetekben, ahol teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg, és a vitatott bruttó érték nem haladja meg a 6 millió forintot, célszerű két tagú szakértői tanács kijelölése. A szakértői vélemény objektív és elfogultságtól mentes jellegének további erősítése érdekében pontosításra kerül, hogy nem lehet tagja a szakértői tanácsnak, illetve nem lehet az ügyben szakértő tanácsként eljáró szakértő az a személy, aki az adott ügy tárgyát képező építőipari beruházásban bármely fél megbízásából korábban már szakértőként járt el.
