Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 21. hétfő (97. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - VANTARA GYULA (Fidesz):
338 Köszönöm szépe n. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne felszólalni. (L. Simon László: Nem.) Jelzi államtitkár úr, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság nem állított előadót, most a képviselői felszólalások következnek a n apirend szerinti időkeretekben. Tájékoztatom önöket, hogy a vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, ezek sorában is elsőként Vantara Gyula képviselő úrnak, Fidesz. Parancsoljo n! VANTARA GYULA ( Fidesz ): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A közbeszerzési törvény T/4849. számú módosítása fekszik előttünk, amelyet júniusban az Országgyűlés a T/4850. számú törvénnyel együtt tá rgyalt, csak hogy egy kicsit frissítsük az emlékezetet. A Törvényalkotási bizottság, ahogy elhangzott, szeptember 18ai ülésén egy terjedelmes módosító csomagot nyújtott be. Mielőtt ezt ismertetném, engedjék meg, hogy röviden emlékeztessek a törvényjavasla t leglényegesebb pontjaira. A módosításokra az Európai Unió új közbeszerzési irányelve miatt került sor, és az egyik fontos változás, hogy a klasszikus közbeszerzéseket szabályozó és a közszolgáltatók közbeszerzésére irányadó irányelvek mellett megjelenik a koncessziós szerződéseket szabályozó irányelv. A törvény lehetővé teszi majd azt is, hogy a fontos társadalmi, gazdasági célkitűzések, például az innováció, a szociális célkitűzések, a környezetvédelem a közbeszerzési politika integráns részévé váljanak. Megjelenik az elektronikus közbeszerzés is mint lehetőség, ami szintén a folyamat gyorsítása felé hat. Fontos változás, hogy szigorodik az üzleti titok fogalma is, hogy e mögé ne bújhassanak a gazdasági szereplők, valamint a jövőben nem számíthatnak arra, hogy a szerződés elnyerése érdekében tett vállalásaik alól egy későbbi szerződésmódosítással megszabadulhatnak, ugyanis az ajánlattevőknek a közbeszerzési eljárás során felelősen kell majd ajánlatot tenniük. (20.40) Az eddigi gyakorlathoz képest az is vál tozást jelent majd, hogy az ajánlatkérőknek azokat az ajánlattevőket kell előnyben részesíteni, amelyek termékei, illetve szolgáltatásai minőségileg hozzáadott értéket képviselnek, tehát nem a legalacsonyabb ár lesz a legfontosabb szempont, és a törvény be vezeti a műszaki egyenértékűség fogalmát is, ami azt jelenti, hogy a kért műszaki mennyiség 75 százalékában határozza meg a referenciát. Elnök úr intelmeit figyelembe véve pedig most rátérnék az összegző módosító javaslatok rövid ismertetésére. A javaslat közel száz pontot tartalmaz. Ennek jó néhány pontja jogtechnikai, illetve szövegpontosító javaslat, így ezekre külön nem térnék ki. Néhány olyan pontot szeretnék kiemelni, ami fontos és változást jelent az eddigi eljáráshoz képest. Az összegző módosító jav aslat 2. pontja a jogalkalmazás elősegítése érdekében kiegészíti a törvény értelmező rendelkezéseit a szakmai ajánlat definíciójával, amely eddig hiányzott a törvényjavaslatból. A 9. pont a jogalkalmazás elősegítése érdekében rögzíti, hogy a szolgáltatásme grendelések esetében - hasonlóan az építési beruházásokra vonatkozó szabályokhoz - a beszerzések műszaki és gazdasági funkcionális egységét is figyelembe kell venni a becsült érték meghatározásakor. Fontos a módosító javaslat 13. pontja: a Gazdasági bizott ság által benyújtott módosító javaslathoz képest további országos hatáskörű szervek vezetőivel - ezek közé tartozik a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal - egészíti ki a törvényjavaslat összeférhetetlenségre vonatkozó szabályait. A módosítás értelmében a főbb közjogi méltóságok, illetve a megnevezett országos hatáskörű szervek vezetői, valamint hozzátartozóik tulajdonában álló szervezetek a közbeszerzési eljárásokban nem v ehetnek részt az ajánlattevői oldalon. Emellett a verseny tisztaságának és a közbeszerzési eljárások átláthatóságának biztosítása érdekében a törvényjavaslat kiegészül azzal az előírással, hogy abban az esetben, ha az összeférhetetlenséggel érintett gazdas ági szereplő az eljárás során az összeférhetetlenségi helyzetet feloldja, akkor az általa megtett intézkedéseket az ajánlatkérő
