Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Egyes törvényeknek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával, valamint a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3303 azzal, hogy egyszerűsíti ezt a szervezetet, és Tállai államtitkár úr is beszélt arról, hogy az Európai Unió, valamint sok ország gyakorlatának megfelelően - az Unió országainak körülbelül a felében van így, de az OECDországok meghatározó részében is ismert ez a gyakorlat - ez a szervezet belenő az adott minisztériumba. Ezt a gyakorl atot akarjuk meghonosítani. Ez önmagában nem jogállami kérdés. Az érvelésem azzal indítottam, amikor megszólaltam, hogy az egész igazgatási szervezet irányítása kormányzati feladatkör. Az új rendszerben létre fog jönni az eddigi kormányhivatal helyett egy központi hivatal, amit törvény hoz létre, és ez a központi hivatal a jövőben központi irányító egységből és területi szinten megyei egységekből fog állni. A megyei változásoknál nagyon fontos az az integráció, ami ott végre létre tud jönni az adóigazgatási terület és a vámigazgatás között. Ez az a gondolkodás, ami rokon a kormányhivatalok működésével, amikor addig széttagolt megyei igazgatási térben egy egységes szervezetet, kormányhivatalokat hozott létre a kormány. Ez most megtörténik egy másik nagyon fon tos területen, az adó- és a vámigazgatás területén is. Azt gondolom, hogy ezek a szervezeti változások jó esélyt adnak arra, hogy ügyfélbarátabb módon tudjon működni egy szervezet. Mitől ügyfélbarát egy APEH? Országgyűlési képviselőként nyilvánvalóan nem g ondolok olyan ostobaságokra, hogy a régi APEH, bocsánat a régi NAV nem szerette az ügyfeleket, az új NAV pedig nagyon szeretni fogja az ügyfeleket. A dolog lényege az, hogy az ügyfél ügyei átlátható módon, rövid határidőkkel intéződjenek, az ügyfél ne elle nség legyen az igazgatás szemében, hanem partner. Azt a szabályt, hogy adózni kell, nyilvánvalóan nem tudjuk és nem is akarjuk felülírni, mert ez az érdekünk, hiszen bevételeket produkálni kell. De az egyáltalán nem mindegy, hogy a végtelenségig elhúzódó e ljárások eredményeként produkáljuk a bevételeket, az ügyfelek, a magánszemélyek vagy a vállalkozások azt érzik, mintha ez a szervezet vegzálná őket - anekdotázások szintjén ez elő is került , vagy egy átlátható rendszerben, rövid határidővel korrekt dönté sek születnek. Itt emlékeztetem önöket, tisztelt képviselőtársaim, és a közvéleményt is, hogy amit tárgyalunk, az összecseng azzal, amit már elfogadtunk, mert nemrég az adózás rendjéről szóló törvényt is módosítottuk, és ebben többek között olyan fontos dö ntéseket hoztunk, hogy ezen az igazgatási területen is csökkennek az eljárási határidők - az általános eljárási határidő 30 nap , hogy megkülönböztetéseket teszünk adózó és adózó között, és a jó adózók - márpedig ezek vannak nagyon nagy többségben - prefe ráltak lesznek, érdemessé válik jó adózónak lenni, és másképp kezeljük azokat, akik állandóan gondot jelentenek a szervezet számára, mert nem teljesítik az adókötelezettségeiket, legyen szó akár magánszemélyekről, akár jogi személyekről. Tehát a két törvén yt, a már elfogadott törvényt és a most tárgyalandó törvényt célszerű együtt látni, és célszerű azt a szemléletet kiolvasni ezekből a törvényekből, hogy azért alakítunk át, egységesítünk és kevésbé tagolttá teszünk egy igazgatási szervezetet, mert azt gond oljuk, hogy az ügyfelek így egy olcsóbb szervezetet kell hogy megfinanszírozzanak, hiszen nyilvánvalóan az ügyfelek, az adózók finanszírozzák az igazgatást és így a NAVot is. Tehát egy olcsóbb szervezetet, egy kevésbé bürokratikus szervezetet kell fenntar tanunk és eltartanunk, amelyik képes lesz ügyfélbarát módon működni, mert átlátható módon, rövidebb határidőkkel lesz képes a feladatait ellátni. Még egy dologról szeretnék beszélni, amit az ellenzéki képviselők nagy szeretettel összemosnak, amikor irányít ást, vezetést és egyedi ügyeket szeretnek összetolni. Ez a törvény hosszasan taglalja azt, hogy az irányítási és a vezetési jogosítványok hogy térnek el ebben a szervezetben. Az irányítás a miniszterhez tartozik, aki egy módon gyakorolja az irányítást, úgy , hogy megalkotja a szervezeti és működési szabályzatot. Körülbelül ebből áll a miniszter irányítási joga. Az operativitás, ami a vezetéshez kötődik, az államtitkár feladata. A jövőben nem a fideszes képviselőnek lesz lehetősége arra, hogy mozgassa ezt a s zervezetet, hanem a kormány államtitkárának a feladata lesz. Ez minden jogállamban így történik, képviselő úr. Tehát az államtitkár fogja vezetni ezt a szervezetet, de az államtitkár se fog egyedi ügyekben maszatolni. Ezek
