Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 21. hétfő (97. szám) - Üzenet az Európai Unió vezetőinek című országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
330 vagy javaslataiban, pontosabban az Eu rópai Bizottság javaslataiban nem mindenben felel meg a korrektségnek, hogy röviden fogalmazzak. Ilyen volt például az úgynevezett EPPO, amikor a magyar Országgyűlés történetében először piros lapot mutatott 16 más ország kamarájával, parlamentjével az Eur ópai Bizottságnak, hogy nem felel meg sem az arányosságnak, sem a szubszidiaritásnak. Volt hangunk. És úgy hiszem, a magyar Országgyűlésnek ez egy másik lehetősége, amit most megfogalmaz: lehetőségünk van arra, hogy felhívjuk az Európai Unió vezetőinek, je lesül az Európai Bizottságnak a figyelmét, hogy ez egy valós probléma. Egyébként véleményem szerint az események már túlhaladták ezt a figyelmeztetést vagy felhívást. Mindenesetre azt fontos rögzíteni, hogy nekünk felelősségünk van, hogy felhívjuk az Európ ai Unió vezetőit, jelesül az Európai Bizottságot, hogy döntsenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Üdvözlöm önöket. Jó estét! Folytatjuk munkánkat. Normál szót kérő képviselőként az MSZP képviselője, Mesterházy Attila képviselő úr következik. Parancsoljon! MESTERHÁZY ATTILA ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hallgatva Hörcsik képviselőtársam, elnök úr szavait, azt mondanám, hogy ez egy idejétmúlt határozat. Látható módon ezt egy első felind ulásból követte el a Fidesz, amikor a problémában még ott tartott, hogy egy gyűlöletkampány részeként is próbálták szítani a hangulatot, de ennek a határozati javaslatnak, ennek az üzenetnek ma már semmilyen relevanciája nincs. Lenne olyan üzenet, amire el nök úr utalt, aminek lenne relevanciája, ha például olyan határozatot fogadnánk el, mint amiről Legény Zsolt képviselőtársam is beszélt, amit az MSZP benyújtott, ami megerősítené adott esetben a miniszterelnök úr pozícióját, politikai támogatását a most kö vetkező EUs csúcson. Ezeket próbáltuk összeszedni, és egy olyan határozati javaslatot benyújtani, amely egyfajta konszenzust teremtene abban, hogy Európában mit kellene tenni, hogyan lehetne ezt a helyzetet javítani és kezelni. Szerintem ez a fajta talán konszenzusos nemzeti támogatás a miniszterelnöknek is jó lett volna, de értjük, hogy önök ezekkel nem akartak foglalkozni. De mondanék egy másik határozati javaslatra is egy ötletet, ha már üzenni akarunk valakinek. Ha például arról beszélne a magyar parla ment, arról fogadna el egy ilyen javaslatot, hogy milyenfajta kritikák érték érdemtelenül néhány esetben Magyarországot a környező országok részéről, legyen szó Romániáról, Horvátországról, Ausztriáról vagy éppen Szerbiáról, akkor azt mondom, hogy e mögé i s lehetne egy parlamenti konszenzust teremteni, hogy arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kérdés ilyen típusú eszkalációja nem segíti a probléma megoldását. De egy kicsit magával a szöveggel is foglalkozva hadd emeljek ki öthat pontot. Eléggé szűk látókörű - azt hiszem, erre jobbikos képviselőtársam is utalt - pusztán azt mondani, hogy az Európai Unió egyedül felelős ezért a kérdésért. Hadd mondjak egypár más országot: Oroszország, USA, Irán, s még tudnánk mondani a térségből is számos országot, amelyik val amilyen formában legalábbis osztozik ebben a felelősségben. Arról nem is beszélve, hogy ha Brüsszel felelőtlen politikája miatt halnak meg az emberek, akkor ez körülbelül olyan leegyszerűsítés, mintha azt mondanánk, hogy a muzulmán vallás tehet a terrorizm usról, mert vannak olyan emberek, akik muzulmán vallásúak és terroristák is egyben. A másik az, hogy a jobb élet reményével az európai uniós politikusok kecsegtetnek. Hát kérem, kecsegtet ezzel a Facebook, a televízió, meg sok minden más. Azt gondolom, nem kell ahhoz egyetlenegy európai politikus sem, hogy rájöjjenek az emberek: Németországban jobban lehet élni, mint Szíriában vagy Törökországban. Mint ahogy az is egy
