Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. december 1. kedd (122. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3285 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány ismeri a problémát és a helyzet súlyosságával is tisztában van. Bizonyára emlékszik arra, hogy tavaly év végén, decemberben volt egy parlamenti vit anap, amelyik ezzel a kérdéssel foglalkozott. (Farkas Gergely: Mi kezdeményeztük.) S azt kell mondani megállapításként, sajnos az volt a vége ennek a vitanapnak, hogy bár az ellenzéki pártok a problémát felvetik és elmondják az ezzel kapcsolatos véleményük et, de rövid távú megoldást igazából ők sem tudnak javasolni, ugyanis nehéz ezt úgy megtenni, hogy a gazdaság fejlesztése nélkül, a foglalkoztatás emelése nélkül komoly eredményeket lehetne elérni. De azért azt meg kell állapí tani, hogy nemcsak a kifelé irányuló migráció van jelen ma Magyarországon, hanem visszafelé is jönnek a külföldön munkát vállaló dolgozók. Igaz, hogy jelen pillanatban, ma még az mondható, hogy a külföldi munkavállalás nagyobb mértékű, erőteljesebb, mint a hazajövetelük. De hogy mit tettünk ennek érdekében és a környező országokkal összehasonlítva milyen helyzet van ma Magyarországon, e tekintetben szeretnék néhány gondolatot mondani önnek reagálásképpen a felvetésére. (9.30) Ha a környező országokat nézzük , és kettőt mondanék, Lengyelországot és Romániát példaként, akkor Magyarországon jobb a helyzet. Ugyanis Romániában 10 százalék, Lengyelországban 6 százalék körüli a migrációs ráta, azaz a kivándorlóknak a munkavállalási korú népességhez viszonyított arán ya ennyi; nálunk ez körülbelül 2 százalék. Ez azt jelzi, hogy Magyarországról mennek el jelen pillanatban a legkevesebben, az elmúlt időszakban Magyarországról mentek el legkevesebben külföldre dolgozni. Azt le kell szögezni, hogy nem kényszerül senki sem külföldi munkavállalásra Magyarországon, ezt mindenki saját elhatározásából teszi meg. Természetesen ez nem örömteli mondat, amit most mondtam. De mit tesz a kormány annak érdekében, hogy minél kevesebben válasszák a külföldi munkavállalást? Szeretnék néhá ny gondolatot mondani. Például az elmúlt időszakban több olyan programot sikerült bevezetni, több olyan program fut, aminek segítségével a munkáltatók több pénzt tudnak adni, és a munkavállalók több fizetést tudnak kapni az elvégzett munkáért. Ezért egy eg yszerű példát szeretnék bemutatni, ami követhető és egységes lehet. A kormány a szociális partnerekkel egyeztetve az elmúlt öt évben 73 500 forintról 105 ezer forintra, tehát 43 százalékkal emelte a minimálbért, 89 500 forintról 122 ezer forintra, tehát 36 százalékkal a garantált bérminimumot. Emiatt a nettó minimálbér reálértéke a családi kedvezményt érvényesítő munkavállalók esetében 2011 és 2015 között folyamatosan és jelentős mértékben nőtt. El kell mondani, hogy annak érdekében, hogy minél több fizetés t vigyenek haza, és minél kevesebben legyenek érdekeltek emiatt a külföldi munkavállalásban, komoly intézkedéseket hozott a kormányzat. 2013ban elfogadásra került a pedagóguséletpályamodell, amely öt éven keresztül folyamatos béremelést biztosít a köznev elésben részt vevő oktatók, pedagógusok számára. Az idén július 1jétől átlagosan 30 százalékkal emeltük, a következő négy évben pedig további 20 százalékkal növeljük a rendvédelmi dolgozók és katonák bérét, szintén egy életpálya keretében. 2016 júliusában terveink szerint elindíthatjuk a kormánytisztviselői életpályát, és a szociális ágazatban dolgozók életpályarendszerén is dolgozunk, valamint az egészségügyben két ütemben átlagosan 27 százalékkal növeltük a szakdolgozók és az orvosok keresetét. Azt is me g kell említenünk, hogy az elvándorlás tekintetében a legérintettebb a fiatalok korosztálya, amit ön is említett. Ennek a korosztálynak az itttartásáért is megteszünk mindent. Egy ilyen programot hadd említsek önnek. Erről szólt például a „Gyere haza, fia tal” program, amelynek célja most első körben az Angliában dolgozó magyar fiatalok hazatérését segítette. Vagy említhetjük a munkavédelmi akciótervet, ahol a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásához a munkaadók jelentős támogatást kaptak. Vagy éppen a 25 é v alatti fiataloknak a vállalkozóvá válását is segíti ez program. És még lehetne kéthárom olyan programot említeni, amelyek segítségével a fiatalok itthon tartását próbálja a kormányzat a munkaadókkal együtt elérni.
