Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 30. hétfő (121. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - ÁGH PÉTER (Fidesz):
3273 Hálával és köszönettel tartozunk nekik, hiszen hagyományaink ápolása lehetőséget biztosít a múltun k, kultúránk ápolására, amely minden tudatosan gondolkozó nemzet kiemelt feladata. Tudjuk, tudom, hogy egy ilyen rendezvény megszervezése nem kis feladat, sok ember kitartó munkájára van szükség ahhoz, hogy ez a hagyományőrző esemény megvalósulhasson. Éppe n ezért ezúton is köszönetemet fejezem ki mindenkinek, aki hozzájárult évről évre ahhoz, hogy a vőfélytalálkozó megvalósulhasson. A legnagyobb erő abban rejlik, ha egy közösség egy célért összefog, és tudását, erejét hozzátéve alkot azért, hogy hagyományai t megőrizhesse. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! Varju László úr megint lemondta a felszólalását, így nem tudjuk meg az elmúlt hét eseményeit. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ágh Péter képviselő úr: ” 750 éves Bük” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ÁGH PÉTER ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Idén nagyszabású eseménysorozattal emlékezett arra Vas megye egyik legfiatalabb városa, hogy valójában nagyon hosszú múltra tekinthet vissza, 750 éve ugyanis annak, hogy először említették írásos formában Büköt, amelyet a gyógyvize révén nagyon sokan ismernek és szeretnek idehaza és a nagyvilágban. Engedjék meg, hogy ennek a kerek évfordulónak az alkalmából röviden áttekintést nyújtsak itt az ország házában a v áros történetéről, amely messzi időkbe vezet. Úgy tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok is megtelepedtek ezen a területen a X. század elején. Első temploma a XII. században épült, ennek közelében volt az oklevélben először 1265ben említett falu. A XV. század tól már három Bük nevű falu létezett egymás mellett, lakói köznemesek és jobbágyok voltak. Az Árpádházi királyok idején és a XIV. században a Büki család volt a legismertebb. A bükiek büszkén tekintenek a településükhöz kötődő Felsőbüki Nagy Pálra, aki má r az 1807es diétán kiállt a jobbágyság terheinek csökkentése mellett. Az 1825. évi országgyűlésen a Nemzeti Tudós Társaság létrehozása érdekében elmondott beszéde után ajánlotta fel Széchenyi István egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia létrehozá sára. A bükiek akkor is kivették részüket a nemzeti összefogásból, amikor harcolni kellett. Így volt ez 184849ben is. A nemzetőrség helyi tagjai közül többen a Dráva mellett teljesítettek szolgálatot. A honvédségbe 29 főt soroztak be vagy jelentkeztek ön ként. Ők részt vettek a szabadságharc küzdelmeiben, többen Komáromnál is szolgáltak. A XIX. század második fele sok változást hozott. 1865ben kiépült a SopronSzombathelyNagykanizsa vasútvonal. Az úgynevezett déli vasút Felső- és KözépBük között is el haladt, és vasútállomás is létesült. A Monarchia évei alatt létrejött a sokakat foglalkoztató cukorgyár; számos civil szervezet, egylet alakult, amelyek tevékenysége révén élénk közösségi élet bontakozott ki. Azonban az első világháború é vei sok tragédiát hoztak. A harcok 97 hősi áldozatot követeltek. Súlyos veszteséget jelentett az is, hogy leégett a cukorgyár. A második világháború újabb jelentős vérveszteséget követelt a településtől. A harci cselekmények során 61 hős és áldozat, a náci gaztettek következtében pedig 30 izraelita és 2 roma pusztult el a büki lakosok közül. Az 1956os forradalom idején az első világháborús hősi emlékműnél népgyűlést tartottak. Néhány nap múlva lerombolták a szovjet hősi emlékművet.
