Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 30. hétfő (121. szám) - A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javasla... - DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3237 minőségi különbség, hogy itt legalább a t örvényes szabályokon belüli maximumot írják csak elő, amíg az előzőnél teljesen korlátlan és parttalan túlszolgálatot tesznek lehetővé. Ilyen egyébként a panaszjogról való lemondás lehetősége a törvényben, amiről pontosan tudjuk, hogy egy parancsuralmi ren dszerrel működő hierarchikus szervezetben nem azt jelenti, mint a civil világban. Tehát ez kevésbé értelmezhető a panaszjogról való lemondás lehetőségeként, mint inkább egy olyan veszélyként, ami akár zsarolási potenciált is jelenthet az eljárás alá vont s zeméllyel szemben, ezért semmi ilyet nem tudunk támogatni. Ilyen a rendvédelmi kar további fegyelmi jogkörökkel való felruházása, ami szintén teljesen abszurd és ellentmond mindenféle demokratikus szabályoknak, de azt gondoljuk, hogy az állomány egészséges lelkületének is, hiszen az, hogy egy kvázi önrendelkezésen alapuló szervezet kezébe adjuk azt, hogy egymást vagy saját magukat büntessék vagy ítéljék el belső szabályozók alapján, szerintünk ez teljesen beteges hozzáállás, és nem tartjuk elfogadható megol dásnak. De ami igazán furcsa, az a nemzetbiztonsági törvény módosítása, amelynek egy olyan pontja van, amit lehet támogatni, és ezt mind az ötpárti megbeszéléseken, mind azóta elmondtuk, ez a postai szolgáltatások tekintetében lehetővé tenné a nemzetbizton sági szolgálatoknak, hogy a saját főállású, úgymond beépített emberüket foglalkoztassák a postai szolgáltatások keretében. Ennek az az indokolása, amit a Belügyminisztérium a szabályozás mellé tett, teljesen indokolt és elfogadható számunkra is, hiszen ha a postai szolgáltatások liberalizációja megtörténik, és akár magán, no pláne külföldi magántulajdonban vagy külföldi államok tulajdonában lévő postai szolgáltatók Magyarországon megjelennek, és ők a magyar állampolgárok magánlevéltitkait, illetve akár az államigazgatás levelezését kezelni fogják, akkor igenis minden magyar állampolgár érdeke, hogy legyen ennél a cégnél olyan ember, aki odafigyel arra, hogy azon a cégen belül milyen, akár bűnszövetség, bűnszervezet vagy külföldi titkosszolgálatok mozgása mé g csak informálisan is lelhető fel, és megfelelő időben tudjanak lépést tenni. Ezen túlmenően az a teljesen furcsa megfogalmazás, ami a BM saját bevallása szerint sem arra irányult, amire később egyébként tö bben gondoltak, hogy a szabad magyar sajtóhoz is ilyen lehetőség legyen embereket beültetni, ha jól emlékszem, ez Vas Imre képviselőtársunk egyéni módosítójának benyújtásával végül is tisztázásra került, hogy nem a kormány szándéka, és ki is kívánják venni a törvényből. Azonban még egy nagyon fontos részre szeretném felhívni a figyelmet, amit szintén módosító javaslat formájában és politikai üzenet formájában is megüzentünk a kormánynak, hogy az a rész sem támogatható, és a kétharmados többséghez való szava zatunkat nem tudjuk addig biztosítani, amíg a törvényjavaslat gyakorlatilag szintén korlátlan felhatalmazást ad ebben a kérdésben, azzal, hogy a kormány által határozatban nemzetbiztonsági védelem alatt álló szervek tekintetében is lehetővé teszi ezt. Miér t mondom? Ez ma egyébként az önkormányzatokra is kiterjed. Innentől kezdve az önkormányzatokhoz is bármikor be lehet ültetni főállású, egyébként fedett állományban lévő kvázi téglákat, akik majd ott jelenteni fognak az önkormányzat működéséről. De a legnag yobb problémánk nemcsak ez, hanem az, hogy ezzel a konstrukcióval a későbbiek során a kormányhatározat működésével egy előre adott kétharmados biankó csekket tud beváltani a kormány, és gyakorlatilag az élet bármely területére ki tudja ezt terjeszteni. Ami igazán megijesztett minket, hogy a Törvényalkotási bizottság ülésén ezzel kapcsolatban a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára nemhogy megnyugtató választ adott volna, hanem még meg is erősítette, hogy ezen kormányhatározat éppen felülvizsgálat al att áll a BMben. Hogy annak mi a tartalma, vagy milyen további területekre akarják ezt kiterjeszteni vagy esetleg meglévőktől megválni, arra nem adott választ. Tehát továbbra is az a legfontosabb problémánk és a legnagyobb oka annak, hogy nem lehet ezt a törvényjavaslatot támogatni, hogy innentől kedve egy kétharmados biankó csekkje lenne a mindenkori kormánynak, és egy egyszerű kormányhatározattal bármilyen szervezethez ezt az egyébként nagyonnagyon kemény titkosszolgálati eszközt, hogy beépített embert főállásban
