Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 30. hétfő (121. szám) - Magyarország Alaptörvényének hatodik módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - KÓNYA PÉTER (Független):
3192 Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Staudt Gábor ké pviselő úr, Jobbik, parancsoljon! DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Úgy gondolom, hogy az az alaptörvénybeli megfogalmazás nem új keletű, ami a nemzetközi szerződések vonatkozásában zárja ki azt, hogy az emberek véleményt nyilv áníthassanak, és amennyiben ezt a javaslatot a Ház elé engedjük - mindent ki lehet küszöbölni, tehát Bárándy képviselőtársamnak azt mondanám, jogászként az a dolgunk, hogy kiküszöböljük a jogi problémákat egy javaslatból, de a lényeg az, hogy az emberek vé leményt nyilváníthassanak (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Így van!) , ez nem az Európai Unió felé, illetve nyilván az Unió felé is egy véleménynyilvánítás, de legfőképpen a kormányzat és a mindenkori kormányzat felé, és annak a megfogalmazása, hogy a mi ndenkori kormányzat mit képviseljen az Unió színterén, hiszen a mindenkori kormányoknak beleszólásuk van a döntésbe, nem mindegy, hogy a Tanácsban, mondjuk, mit képviselnek. Úgy gondoljuk, hogy hosszú távú megoldás kell, ahogyan Z. Kárpát Dániel képviselőt ársam elmondta, nemcsak a jelenlegi szituációra, hanem akár ötvenszáz évre előre meghatározó megoldás kell. Azt is el kell mondjam, hogy az aláírásgyűjtés, ami zajlik a Fidesz részéről, ez azért is haszontalan, mert az Országgyűlés elé behozták az arról v aló döntést, hogy felkéri az Országgyűlés a kormányt, hogy az Európai Unió Bíróságához forduljon, csak egy a gond, nem hallottam a hírekben, hogy ezt meg is tették, és nekem úgy tűnik, hogy kifutottak a határidőből. Szeptember 24én lett hatályos ez a hatá rozat, és két hónap van arra, hogy az adott kormányok az Unió Bíróságához forduljanak. Tehát itt most valami nagy gond van a rendszerben, nyilvánvalóan majd meg fogják ezt magyarázni, ha így van, de ahelyett, hogy itt bohó ckodtak volna az Országgyűléssel, azért mondom, hogy bohóckodtak, mert ha a kormány meg tud tenni egy lépést, a kormány tud az Európai Unió Bíróságához fordulni, akkor azt a lépést mielőbb meg kellett volna tennie a kormánynak, nem a parlamentnek mindenfél e háttérfelhatalmazására várni, aminek egyébként jogi relevanciája nincsen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) (18.30) ELNÖK : Kónya Péter képviselő úr, független! KÓNYA PÉTER ( Független ): Köszönöm a szót, elnök úr. Miközben kvótakérdésben és kötel ező kvóta ügyében együtt szavaztam független képviselőként kormánypárti képviselőkkel és a Jobbikfrakcióval, ebben a kérdésben más véleményen vagyok. Nem véletlen az, hogy a kvótáról történt szavazást követően egy határozati javaslatot nyújtottam be a par lamentnek, amit reményeim szerint jövő héten már bizottság tárgyalni fog, ami arról szól, hogy a parlament vitassa meg azt, hogy önkéntesen hány bajba jutott embert és migránst tud befogadni Magyarország - önkéntesen, szeretném kihangsúlyozni. Azt gondolom , hogy Magyarországnak erkölcsi kötelessége és a magyar népnek erkölcsi kötelessége, hogy bajba jutott embereken segítsenek, akik valamilyen módon háborús övezetben olyan körülmények közé kerültek, hogy el kell hagyniuk az országukat, hiszen erre történelm i felelősségünk is van. Ha belegondolunk akár csak az 184849es szabadságharcba, akár a XX. század eleji gazdasági világválságba vagy a második világháborúba, vagy az ’56 utáni menekülthullámba, ahol egyébként bajba jutott honfitársainkat tárt karokkal vá rták a világ különböző országaiban, azt gondolom, hogy erkölcsi kötelességünk az, hogy Magyarország gazdasági lehetőségeihez mérten
