Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 30. hétfő (121. szám) - A gyermekvállalás és a munkavállalás kedvezőbb összehangolását segítő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása - SZELÉNYI ZSUZSANNA (Független):
3186 SZELÉNYI ZSUZSANNA ( Független ): Köszönöm szépen. A gyerekvállalás és a munkavállalás tulajdonképpen minden parlamenti párt fókuszában lév ő nemzeti prioritás. Nem csoda, hogy a kormány is és mi is nagyon sokat foglalkozunk ezzel. Nyilvánvaló, hogy a családok élete, az emberek élete alapvetően ezekből a dolgokból áll, ráadásul sem foglalkoztatáspolitikai, sem demográfiai áttörést nem lehet el érni akkor, sem gazdasági áttörést, ha a gyerekeket és a munkát nem lehet a családban harmonikusan megoldani. Jellemző módon ez a nők problémája, bár a családokban férfiak is vannak, és férfiak is vállalnak gyerekeket és munkát, mégis elsősorban a nők jutn ak eszünkbe, amikor erről beszélünk. (Az egymással beszélgető Volner János és Kulcsár Gergely felé:) Uraim! Bocsánat, de nem hallom magamat. Lehetne egy kicsit halkabban? Köszönöm szépen. A kormány erőfeszítései mindenekelőtt készpénzes kifizetésekkel és s zabadsággal próbálják elősegíteni azt, hogy a gyerekvállalás és a munkavállalás harmonikusabb lehessen. Valamilyen oknál fogva ez azonban nem hoz eredményt, és Magyarországon, európai szinten is nagyon nehéz ezeket az élethelyzeteket összeegyeztetni. Ezért mi úgy gondoljuk, hogy alapvetően paradigmaváltásra kell készülnünk, amikor jobb megoldásokra törekszünk, amit én úgy fogalmazok meg, hogy a két kereső, két gondoskodó szülő modellje az, ami a XXI. században modernnek, aktuálisnak, a családok számára kedv ezőnek és az ország számára is kedvezőnek mondható. Ez mindenképpen egy másfajta szemléletmódot igényel, mint amelyek kizárólag a nőket próbálják megtámogatni, illetve a munkáltatókat próbálják kötelezni egy rugalmasabb alkalmazásra. Valójában ahhoz, hogy érdemi változást lehessen elérni, a férfiakat is be kell vonni ebbe az erőfeszítésbe. A munkáltatókkal pedig partneri viszonyt kell kialakítani, hogy a piaci világban érdekük legyen olyan mechanizmusok bevezetése, amelyek a gyereket vállaló szülőknek, első dlegesen a nőknek jobb lehetőséget biztosítanak, és amelyeket ugyanakkor a munkavállalók sem szenvednek meg. A mi javaslataink, amelyek egy harmonikusabb egyeztetést tesznek lehetővé, sok eszközt használnak. Egy csomagot szeretnénk a parlament elé terjeszt eni és azt megvitatni, amely részben a férfiakra is fókuszál, részben a munkáltatókat is bevonja az együttműködésbe. Három javaslatunk volna, amelyeket szívesen megbeszélnénk a parlamenti pártok képviselőivel. Ezek közül az első olyasmi, amellyel egyébként a kormány is próbálkozik; jelen pillanatban is a parlament előtt van egy olyan előterjesztés, amely alapvetően a bölcsődéskorú gyermekek elhelyezését próbálja könnyíteni. Mi ezt még inkább pozitív családi ösztönzőkkel szeretnénk ellátni. Ezt alapvetően eg y jó iránynak tekintjük, bár vannak ennél még jobb megoldások, mint amit most tárgyalunk. Ami viszont egyáltalán nem szerepel most sem, és eddig sem szerepelt a kormány előterjesztéseiben, bár tudjuk, hogy a kormány már tárgyalt róla, az az, hogy az édesap ákat hogyan lehet jobban bevonni a gyermeknevelésbe, az otthoni munkába. Erre javasolnánk mi az úgynevezett apahónapok bevezetését. Ez nagyon sok európai országban már elterjedőben van. Ha ez jó ösztönözőkkel van ellátva, akkor a férfiak 4070 százaléka ez t igénybe veszi. Ebből is lehet látni, hogy a férfiaknak is igényük van arra, hogy a kicsi gyerekük nevelésében részt tudjanak venni. Ez arról szólna, hogy a szülők megosztják egymás között a gyedet, azt az időszakot, amikor a kicsi gyerekek otthon vannak. Ez nagyon jó a gyerekeknek, nagyon jó a férfiaknak, a köztük lévő viszonyt megerősíti, hosszú távú kapcsolati változást eredményez. És természetesen jó a nőknek, hiszen a nőknek nem kell nagyon sokáig távol maradni a munkától. A javaslataink másik része, vagyis a harmadik, amiről kevés szó esik a kormány berkeiben, a gyerekbarát munkahelyek bevezetése. Vannak ilyen mintaprogramok, pályázati úton támogatandók, de valójában ma Magyarországon nincsenek ösztönözve a munkáltatók arra, hogy olyan rugalmas munkaf ormákat lehetővé tegyenek, ami igazi és valódi segítséget nyújt elsődlegesen a kicsi gyereket nevelő szülőknek. Azt szeretnénk, hogy ez a javaslatunk, amit benyújtottunk, ami ezt a hármas csomagot teszi a parlament asztalára, meg lehessen vitatni, erről le hessen beszélgetni, tovább lehessen gondolkodni,
