Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
3098 jelenti, hogy már 60 százaléka a problémának két év alatt megoldhatónak látszik. De természetesen, ahogy újabb és újabb praxisokat hagynak föl, nyilván, akik már nagyon idősek, így ezt a programot folytatni kell, tehát két év után nem lehet feltétlenül abbahagyni, hane m folytatni kell. És az is fontos a háziorvosi pálya vonzóbbá tétele szempontjából, hogy az idei költségvetésben 10 és a jövő évben még plusz 10 milliárd forint áll rendelkezésre a háziorvosok számára, szintén havi körülbelül 130 ezer forint értékben. Magu k a háziorvosok dönthetik el, hogy mire használják, ezzel a praxisuk jövedelmezőkészségét növelik, vagy az alkalmazottakra, felszerelésre fordítják. Ők maguk döntik el, hogy mire használják föl, de az állam garantálja ezt, pontosan azért, mert mi a megelőz ésben, az alapfokú ellátásnak a megerősítésében hiszünk, a szűrőprogramok mellett tettük le a voksunkat. (23.00) Ennek az alapvető feltétele az, hogy mindenhol legyen háziorvos, és megbecsült pálya legyen a háziorvosi pálya. Ezért fogadtuk el ezeket a több irányból is a háziorvosi praxisokat megerősítő anyagi jellegű intézkedéseket. Bízunk benne, hogy ez azt a negatív folyamatot, amelyről ön is beszélt, én is beszéltem, meg tudja állítani és meg tudja fordítani, erre a jelek igencsak pozitívak. Köszönöm szé pen. ELNÖK : Köszönöm. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik, tessék! Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elnök urat is beleértve hét képviselő tartózkodik most a teremben, amikor egy nagyon fontos, a címből is kiderülő kérdésről kívánok pár gondolatot megosztani. Amikor az áradat megállításáról beszélünk, többféle áradatra gondolhatunk. Egyrészt a határainkat kívülről érőre, másrészt nyilvánvaló módon egy Magyarországról történő kiáramlás is zajlik ezzel párhuzamosan, harmadik ves zélyként pedig kvóta vagy visszatoloncolás alapján egy NyugatEurópából induló népvándorlásra is felkészülhetünk. E kérdések kezelését hellyelközzel megtárgyaljuk itt, a parlamentben. Nem értünk egyet a megoldásokban, de az kézenfekvő, hogy valamerre el k ell indulni. Ugyanakkor az is látható, hogy bármilyen irányba indulunk, semmit nem fog érni hosszú távon a cselekvésünk, ha Magyarországon a megdőlt korfát nem sikerül kiegyenesíteni. Ezért remélem, hogy az államtitkár úr is el tud bennünket igazítani, vag y majd valaki, aki válaszol erre a kérdésre azt illetően, hogy mégis hogyan képzeli el Magyarországon a népesedési egyensúly helyreállítását a jelenlegi kormányzat. Az látható, ne vitassuk el tőle, ne legyünk ellendrukkerek, hogy igen komoly pénzösszegeket sikerült családi adókedvezményben vagy egyéb formában juttatni a családoknak. Mégis azt látjuk, hogy egy nagyon sajnálatos folyamat következett be. Huszonnégy hónapnyi lassú, igaz, hogy hibahatáron belüli, de az élve születések számát tekintve emelkedés u tán, 24 hónap után újfent sajnálatos csökkenéssel kell szembenéznünk, méghozzá az oda csoportosított milliárdok ellenére. Éppen ezért adódik a kérdés: mit tervez a kormányzat ezen a területen? S ha már a migrációs kérdéskört idecitáljuk, nem véletlenül tes szük, hiszen a közelmúltban a Belügyminisztérium kvázi megrendelésére a Tudományos Akadémia mintegy 30 szakértője, valódi kiváló szaktekintélyekről beszélünk, jogászok, közgazdászok, mások, összeállítottak egy olyan tanulmányszerűséget, amely komolyan fogl alkozott a migráció kérdésével. Számomra elképesztő módon azonban, pontosan a nemzeti érdekekkel ellenkezőnek ható módon arra próbáltak utalni, hogy valamifajta letelepedési stratégiát kellene kidolgozni migráns tömegek számára, mint ha a népesedési hiányu nkat azzal lehetne pótolni, hogy idegenből hatalmas néptömegeket idehoznak és letelepítenek. Egészen elképesztő módon, a kormányzat retorikájával tökéletesen szembemenő módon sikerült tehát egy cselekvési tervet letenniük, amely kimondottan
