Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - A növekvő mértékű korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
3067 pusztába tervezett alagutakat. Ez a három kép nagyon jól jellemezné a 2002 és 2010 közötti kormányzás korrupciós ügyeit. Tisztelt Országgyűlés! 2010ben a Fidesz kormányra kerülésekor azonnal, késlekedés nélkül nekilátott a korrupció felszámolásához. Mi akkor zéró toleranci át hirdettünk a korrupcióval szemben: meghirdettük a közigazgatási korrupcióellenes programot, a nemzeti korrupcióellenes programot, Európa egyik legszigorúbb Btk.ját alkottuk meg, a párt- és kampányfinanszírozást kifehérítettük, új közbeszerzési törvényt alkottunk, online pénztárgépeket vezettünk be, a nemzeti vagyontörvényt megalkottuk, a jövedelemadók területén pedig a gazdaságot kifehérítő intézkedéseket, jogszabályokat hoztunk, az EKÁERt bevezettük, valamint kialakítottuk a nemzetbiztonsági ellenőrzé s új rendszerét, az Alaptörvénybe foglaltuk az állami vagyonnal való felelős gazdálkodást, és mindezt azért tettük, mert a baloldali kormányok elvesztegették a korábbi időszakban az ország közvagyonát. Ezért kényszerült rá a jelenlegi kormány, hogy visszav ásárolja a nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű közműveket, amelyeket a baloldal mutyizott át a külföldi multinacionális cégeknek. Míg a baloldali kormányok alatt a közbeszerzéseket offshorecégek nyerték rendre, az új törvény kizárta a közbeszerzésekbő l az offshorecégeket. Átláthatóvá tettük a pártfinanszírozást ezenfelül. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ellenzéki Képviselőtársaim! Itt ma több szó esett arról, hogy ki miről beszél, és ki mit tesz. Na most, én azt gondolom, egy parlamenti képviselőnek n emcsak az a feladata, hogy beszéljen, hanem az is, hogy törvényeket alkosson. Önök rendre nemet mondtak a Btk. szigorítására, a bűnözés visszaszorítására, a korrupcióval szembeni zéró toleranciára, az elszámoltatásra, a feketegazdaság megnyirbálására és a közpénzek szigorúbb felhasználására. Vajon miért? Mi állhat amögött, hogy önök nemmel szavaztak ezekre az intézkedésekre? Talán csak nem az, hogy ellenérdekeltek ezekben? Talán nem az, hogy van takargatnivalójuk? Erre nem én szeretném megadni a választ, ha nem az önök, az MSZP volt két pártelnökétől szeretnék idézni nagyon röviden, és ezért örülök, hogy Mesterházy Attila éppen a teremben van a vita ezen szakaszában. Nos, az ő két idézetük azt bizonyítja, hogy de igen, azért nem szavazzák meg, hiszen tele van nak korrupciós ügyekkel. Azt mondta Mesterházy Attila 2013ban a Die Welt című német lapnak, idézem: „Hatalmas gondot jelentenek szocialista párttársaim korrupciós ügyei.” Gyurcsány Ferenc pedig azt mondta szintén 2013ban, hogy azért hagyta ott az MSZPt, mert abban a pártban annak idején loptak. (Gőgös Zoltán: Csak mi feljelentettük őket is, Kolompár Orbánt is!) Köszönöm szépen a figyelmet, képviselőtársaim. (Taps a kormánypártok soraiban.) (21.00) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés ! Felszólalásra következik Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon, képviselő úr! MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Dunai Mónikához csatlakoznék, hiszen azt mondta, hogy 2010ben az onnal harcot indított a kormány a korrupció ellen. Hát jelzem, hogy ez a háború nagyon gyorsan elbukott. Szerintem a világtörténelem leggyorsabb ütközete volt. Mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több elszámoltatási biztosunk volt, mint elszámoltatott politikusunk, és sajnos ez a folyamat azóta sem változott. Talán annyiban mégis csak, hogy a nokiás dobozok korszaka tényleg leköszönt. Ez a korábbi kormányokra volt jellemző. Önök egy sokkal professzionálisabb rendszert vezettek be, ahol gyakorlatilag sze mélyeken keresztül biztosított kormány közeli csoportoknak, mondjuk ki, maffiacsaládoknak az érvényesülése. Ángyán József óta például tudjuk, hogy hogy néz ki a kormányalakítás. Amikor a miniszterelnök tényleg csak egy szűk, meghatározott, néhány fős stáb sorsáról dönt, hogy kik kerülhetnek a kormányba, és a többieket egyegy kormány közeli nagycsalád nevezi ki, hogy aztán a jogszabályokon keresztül és a napi információkon keresztül tudja biztosítani annak az adott
