Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - A növekvő mértékű korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2987 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy sajnos Magya rországon ma az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel. Az MSZP elnökhelyettese, Simon Gábor több százmillió forintot tartott külföldi bankokban, és bissauguineai útlevelet is tartalékolt a vészesebb időkre. A mai napig nem szűnt meg ez a gyakorlat, hisz f olyamatosan jelennek meg hírek az MSZP józsefvárosi feketekasszájáról és a gyanúsan folytatott kettős könyvelésről. Hivatali vesztegetés elfogadásával büntetőeljárás alatt áll az MSZPs Hiszékeny Dezső, és Juhász Ferenc volt honvédelmi minisztert épp a nap okban ítélték két év börtönre hűtlen kezelés bűntette miatt. (Gőgös Zoltán: Első fokon!) Vajon hol tart Gőgös Zoltán LEADERprogramban végzett dicstelen szerepének elbírálása? Ezt is megtárgyalhatnánk a mai napon. (Gőgös Zoltán közbeszól.) A korrupció azon ban a Jobbiktól sem áll távol, a párt ugyanis mind a mai napig nem tisztázta minden idők legsúlyosabb, külföldi szálakat is érintő korrupciós botrányát, a Kovács Bélaügyet. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) A Jobbik képviselőjét orosz kémkedéssel vádoljá k, talán önök is tudják, hiába nevetnek rajta. (Dr. Bárándy Gergely: Ti még nem is kormányoztatok! - Bangóné Borbély Ildikó: Fent van a neten már egy órája…) Vona Gábornak választ kell adnia arra, hogy miből is finanszírozta Kovács Béla a pártját. (Közbeki áltások a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.) Persze, ha majd kiderül, akkor megválnak tőle, halljuk a sajtóban; talán kicsit elkésett reakció lesz. Ahogy arra is, hogy miért nem vizsgálta ki mind a mai napig képviselője ügyét, és mit ért az alatt, hogy: „KáGéBéla ügyével kapcsolatban - Simicska Lajos lapjában úgy fogalmazott - sok mindent hallottam, közte elbizonytalanító dolgokat, amikre választ várok.” Hát, talán ön kaphatja meg leghamarabb, mi is a válaszukat várjuk. (Dr. Staudt Gábor: Tőletek kaphatu nk…) Arra a kérdésre is választ várunk, hogy a Jobbik miért állt a nagybirtokosok oldalára a földprogramban, holott a programjában korábban még földosztást sürgetett a magyar családi gazdálkodóknak. Talán Simicska Lajos és nagybirtokos társai érdekei fonto sabbak már a Jobbiknak, mint a gazdáké? Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Bárándy Gergely: Nem a mi barátunk volt!) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót, több mint 16 és fél perce van még. (Zaj.) TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (Az elnök csenget.) Folytatva a kormányzati előterjesztést, én elsősorban arról szeretnék beszélni, hogy mit tett a kormányzat annak érdekében, hogy fehéredjen a gazdaság, csökkenjen az áfacsalások, az áfaeltagadások, a költségvetést megrövidítő intézkedések, illetve tevékenységek sorozata. Az Európai Bizottság 2015 tavaszán jelentetett meg egy tanulmányt, a mely a 2009 és 2013 közötti időszakot elemezte, értékelte, a lényege az, hogy ennek a bizonyos áfarésnek a nagyságát vizsgálta országonként. Ez azt jelenti, hogy az elméletileg a költségvetésbe befolyható áfa és a tényleges áfabevételnek mekkora a különbsé ge. Bár ezt a tanulmányt sokan vitatják, és nem ismerik el ennek teljes létjogosultságát, hiszen sok bizonytalanságot tartalmaz, mivel becslési eljárásokat folytat, illetve becslési eljárások alapján von le következtetéseket, azért úgy gondolom, a tendenci ák értékelése mindenképpen fontos Magyarország számára is. Ez alapján a kimutatás alapján 2013ban Magyarországon a becsült áfarés 24,4 százalék, ami azt jelenti, hogy a középeurópai országok tekintetében a középmezőnyben foglaltunk akkor még helyet: jobba k voltunk Lengyelországnál, Szlovákiánál és különösen Romániánál, de Csehországban, Bulgáriában és Szlovéniában ez az arány jobb volt, mint Magyarországon. Nagyon érdekes, ha a számokat összehasonlítjuk, és mondjuk, elemezzük, hogy 2010től, a kormányváltá st követően Magyarországon az áfabevételek hogyan alakultak. 2010ben még a tényleges áfabevétel mindössze 2313 milliárd forint volt, ugyanakkor pedig a 2016os
