Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - A növekvő mértékű korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2985 ügyekkel. Hogy néhány aktuális ügyet említsek: vesztegetés gyanúja miatt jelenleg is eljárás van folyamatban Hiszékeny Dezső szocialista képviselő ellen, aki groteszk módon mag a is az egyik kezdeményezője volt a jelen vitanapnak; a Jobbik részéről pedig Kovács Béla, a Jobbik európai parlamenti képviselője, aki Európa legnagyobb politikai korrupciós botrányában egy példátlanul súlyos bűncselekmény gyanújába keveredett. Bízunk abb an, tisztelt Országgyűlés, hogy az igazságszolgáltatás kideríti az igazságot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Most megadom a szót Völner Pál úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának. DR. VÖLNER P ÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt évek igazságszolgáltatási reformjának keretei között a kormány komoly hangsúlyt helyezett a közélet tisztaságának fokozásá ra, a korrupciós cselekmények hatékonyabb visszaszorítására. Ennek során az Európai Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának, a GRECOnak Magyarországról szóló országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a kormány javaslatára az Országgy űlés első lépésként 2011. november 14én döntött a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben alkalmazható lehetőségről, a büntetés korlátlan enyhítéséről, amellyel a látencia csökkenését kívánta elér ni. Ez a korábbi szabályozáshoz képest, amely automatikus, kötelező és teljes büntetés alóli mentességről rendelkezett, szigorítást jelentett. Az új szabályok értelmében a büntetés korlátlan enyhítése ugyanis nem jelent automatikus enyhítést, alkalmazásána k mértéke a bíróságtól függ, és ez megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére. A büntető tárgyú törvények módosításával az Országgyűlés 2011. november 14én döntött arról is, hogy a büntető törvénykönyvben a „befol yás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét mind a belföldi, mind a nemzetközi kapcsolatokban. Alapesetben három évig terjedő szabadságvesztéssel lett büntethető az, aki ilyen bűncselekményt követett el. Tov ábbi változást jelentett, hogy a GRECO ajánlásaira tekintettel a módosítás a nemzetközi kapcsolatban elkövetett aktív gazdasági vesztegetéshez hasonlóan a nemzetközi kapcsolatban elkövetett passzív gazdasági vesztegetést is büntetni rendelte. A jogalkotó n emzetközi ajánlások alapján továbbá szigorította az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát az általános részi három év helyett öt évben határozta meg. Több hóna pon át tartó szakmai és társadalmi egyeztetést követően a kormány javaslatára az Országgyűlés 2012. június 25én elfogadta az új büntető törvénykönyvet, amely 2013. július 1jén hatályba is lépett. Az új Btk. hasznosította a korábbi évek eredményeit, ám em ellett lényeges újításokat is bevezetett. A kódex szerkezetileg egyszerűsíti a tényállásokat, így például egy fejezetben korrupciós bűncselekményként szabályozza a közélet tisztasága elleni és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekményeket. A tör vény büntetni rendeli a közélet tisztaságát sértő cselekmények aktív és passzív elkövetőit is. Emellett különbséget tesz a gazdasági életben elkövetett bűncselekmények, illetve a hivatalos személyekkel, hivatalos eljárással kapcsolatos cselekmények között. A korrupciós bűncselekmények tényállásai az új Btk.ban a nemzetközi előírások szerint kerültek kidolgozásra, emellett a jogalkotó a GRECO Magyarország harmadik körös országértékelése során tett megállapításait is maximálisan figyelembe vette. Újabb kisk apuk záródtak be a korrupciós és a közélet tisztaságát sértő bűncselekmények előtt azzal, hogy a Magyarország által is elfogadott nemzetközi egyezmények, ajánlások nyomán új tartalmú különös részi tényállások jöttek létre. Ilyen például a vesztegetés bírós ági vagy hatósági
