Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mi a logika a felsőoktatási szakok újabb megszüntetése mögött?” címmel - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP): - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2938 ELNÖK : Megköszönöm legfőbbügyészhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Ikotity István, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni az e mberi erőforrások miniszteréhez: „Mi a logika felsőoktatási szakok újabb megszüntetése mögött?” címmel. Ikotity István képviselő urat illeti a szó. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az Emberi Erőforrások Minisztérium a a napokban kiadott egy közleményt: „Szakok és érettségi vizsgatárgyak, többletpontok a 2017. évi felsőoktatási felvételi eljárások során” címmel. Ebből a dokumentumból kiderül többek között, hogy mely felsőoktatási szakokat szünteti meg a kormány. Szinte az összes képzési területet éri veszteség, hiszen az andragógiától kezdve a gazdaság- és pénzügyi matematikai elemző szakon át egészen a közszolgálati alapszakig sokféle képzés áldozatául esik a változtatásoknak. A legnagyobb veszteség talán az agrártudom ányi képzést éri, hiszen ott számos fontos szakot törölnek el. 2017ben lehet majd utoljára jelentkezni állattenyésztő mérnöknek, informatikus és szakigazgatási mérnöknek, környezetgazdálkodási agrármérnöknek vagy éppen növénytermesztő mérnöknek. Vagy talá n abban az országban, ahol néhány hetes aranykalászos képzés után be lehet szállni a kormányzati földrablásba, ott már a valódi és minőségi agrárképzésre nincs is szükség? De komoly érvágást szenved el a társadalomtudományos képzés is, hiszen megszüntetik a társadalmi tanulmányok alapszakot, hiába álltak ki korábban egy emberként egyetemi vezetők, tanárok, diákok, szakemberek a képzés mellett. Mi a logika a szakok megszüntetése mögött? Az LMPnek nem önmagában egyegy konkrét szak megszüntetése a probléma, ha van, ami pótolja azt, hanem az, ami az egész változtatás mögött felsejlik. Azt látjuk, hogy folyamatosan rúgják ki a tudásalapú társadalom tartóoszlopait, leépülnek a kreatív és innovatív szemléletű képzések. Ez egy ideológia és lobbiérdekek vezérelte á talakítás, ahol a közmunkaalapú világ erősödik. Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen elveket követ a kormány, amikor megszünteti a fontos és sikeres képzéseket? Várom válaszát. ELNÖK : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kérdésre Rétvári Bence államtitkár úr vála szol. Megadom a szót, államtitkár úr. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ez az egész folyamat, amiről ön, képviselő úr, beszél, ön is tudja , hogy már az év elején nagyjából lezajlott, hiszen az akkor volt aktuális; most megjelent ez a tájékoztató, ezért veszi ön elő a kérdést. De ön is emlékezhet arra a társadalmi vitára, ami ennek kapcsán hosszú hónapokkal ezelőtt megtörtént. Az pedig, hogy erre a társadalmi vitára sor fog kerülni, az már szintén másfél éve, de legalábbis egy éve biztosan köztudott, hiszen a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című stratégiánk egyértelműen tartalmazta, hogy milyen elvek szerint és milyen szelektálásra fog itt s or kerülni. Ennek két célja van. Egyrészről, ne csapjuk be a hallgatókat, ne kínáljunk nekik olyan képzéseket, olyan szakokat, amelyek ugyan jól hangzanak, és öt évet el tudnak tölteni az egyetemen, de utána, amikor kikerülnek az egyetemről, nem fogják tud ni használni ezt a tudásukat. (12.10) A másik pedig, hogy azokat a képzéseket, képzési szerkezeteket preferáljuk, amelyek a gazdaság igényeinek jobban megfelelnek. Ez a kettő nyilván össze is függ. Hogy mi az a szempontrendszer, ami alapján ez a válogatás megtörtént: először is, már tíz éve van Bolognarendszerű képzésünk, így a diplomás pályakövetési rendszerben már kellő számú adat van ahhoz, hogy lássuk, ki tudott elhelyezkedni és milyen jövedelemre tett szert azzal a
