Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 23. hétfő (120. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - KOVÁCS SÁNDOR (Fidesz):
2932 jogosultak körének módosítására is sor került, mivel a döntés nyomán szükséges pontosítani a jogosultak körét. Nem lehet tételesen meghatározni, hogy mely társaság által kibocsátott, illetve értékesített kötvények tulajdonosai jo gosultak kárrendezésre, hanem a törvény tárgyi hatályának megállapítása keretében azt kell rögzíteni, hogy az állam olyan kötvénytulajdonosok esetén végez követelésvásárlási tevékenységet, ahol a kötvények forgalomba hozatalára kizárólag egy vállalatcsopor ton belül került sor. Indokolt tehát a törvény hatályát úgy meghatározni, hogy a jogosultság azokra az esetekre terjedjen ki, amikor ez a vállalatcsoporton belüli károkozás történt úgy, hogy a vállalatcsoporthoz tartozó társaság által kibocsátott kötvények kel a befektetési, szolgáltatási tevékenységet felhasználva került sor a befektetők megkárosítására. Az alap működésének biztosítását a törvény hitelfelvétellel, kötvénykibocsátással és a Bevatagok által fizetendő kölcsönelőleg igénylésével biztosítja els ődlegesen. Annak érdekében, hogy a kárrendezési alap minél előbb forráshoz juthasson, szükséges rögzíteni az alap vonatkozásában az állam készfizető kezességét a kölcsön felvétele, valamint a kötvény kibocsátása során. A kárrendezéssel érintett követelések összegének meghatározása tekintetében is előírásokat tett az Alkotmánybíróság, amely szerint a káronszerzés tilalmát érvényesíteni kell, tehát a különböző hozamokkal csökkenteni kell a kártérítési összegeket. A kormány feltett szándéka, hogy az Alkotmányb íróság döntése alapján valósítsa meg a jogszabálynak a módosítását, és a törvényjavaslat előkészítése folyamatban van. Képviselő úr felvetette az MNB felelősségét, viszont nem tanulmányozta, hogy az MNB csak nemrég került abba a helyzetbe, hogy pénzügyi fe lügyeleti tevékenységet láthasson el. Ehhez képest nagyon eredményesen tárta fel a piacon működő visszaélő cégeket. A képviselőkkel kapcsolatos megállapítására pedig azt tudom közölni, hogy a képviselőtársaink vagyonnyilatkozata nyilvános. A korábbi évek n yilatkozatait tanulmányozzák, amennyiben valóban érdekli önöket ez a kérdés, hátha jutnak ismeretekhez. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszóla lásra jelentkezett Kovács Sándor képviselő úr, Fideszképviselőcsoport: „Csillebérc, a szocialista kádertemető” címmel. Megadom a szót, képviselő úr. KOVÁCS SÁNDOR ( Fidesz ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tizen öt évre volt szükség a jogerős ítéletig, amely kimondja: a csillebérci úttörőtábor a magyar állam tulajdona. Ezzel a döntéssel a rendszerváltás idején ellopott vagyonnak csak egy csekély, de mind forgalmi, mind szimbolikus értékét tekintve jelentős darabja került vissza a köztulajdonba. A magyar kormány 1948ban hozta létre a csillebérci tábort, amely kezdetben az úttörőköztársaság, majd csillebérci úttörőtábor nevet viselte. A 4,6 hektáros területen egyidejűleg 12001500 gyermek elszállásolására volt lehe tőség. A rendszerváltozáskor gyanús körülmények között került az úttörőszövetséghez. Az 199094 között hivatalban lévő AntallBorosskormány megpróbált ugyan világos elszámolási rendszert kidolgozni, születtek parlamenti döntések is, de úgy tűnik, a kormán yzó politikusok nem törekedtek kellő erővel az elszámoltatásra. Kiskapukat hagytak a vagyonátmentésben részt vevőknek, így próbálkozásuk végül alkalmatlannak bizonyult az ügyek tisztására. Az 199498 között regnáló baloldalnak az elszámoltatás egyáltalán n em állt érdekében, hiszen tagjai között voltak a vagyonátmentési ügyek haszonélvezői. Az úttörőszövetség is kihasznált minden kiskaput, az eltelt 15 év története tele van kacifántos jogi megoldásokkal, halogatásokkal, bírócserével, párhuzamos perek indítás ával, törvénytelenül átjátszott tulajdonjogokkal, jelzálogokkal és meghiúsított eladási kísérletekkel, továbbá gyanús sietséggel bejegyzett tulajdoni széljegyzetekkel, amelyeket aztán évekig vizsgáltak a bíróságok, hogy lehete törölni.
