Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
2892 Elsőként a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításá ra térnék ki. Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a Kjt.t az Nftv.ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A felsőoktatási intézményekben a Kjt. és annak 2. számú melléklete határozza meg az oktatói, valamint a központi költségvetési sz erveknél tudományos kutatói munkakört betöltő közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszerét. A jelen Kjt.módosítással a tanári munkakör a Kjt. 2. melléklete szerinti, a közalkalmazottak garantált illetményét meghatározó, az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának a költségvetési törvényben megállapított garantált illetménye alapján meghatározott bértáblába került átemelésre. A Kjt. 79/B. §a rendelkezik a 2. melléklet szerinti bértáblában szereplő munkakörökre, az eddigi oktatói, kutatói mun kakörre és a törvénymódosítással beillesztett tanári munkakörökre vonatkozó besorolási és előmeneteli szabályokról. Ezt a táblázatot 2001ben fogadta el az Országgyűlés, azóta ennek a módosítása nem merült fel, hiszen ezt a fajta előmeneteli rendszert, ami t az 1. fokozatú egyetemi tanár fizetési struktúrájához kötöttünk, úgy tűnik, az idő igazolta, és jól leképezi azt a fajta karriertervezési lehetőséget, amit az egyetemre frissen bekerülő szakemberek, akár tanársegédként, akár tudományos segédmunkatársként , akár tanárként aztán a későbbiekben követni tudnak. A felsőoktatási intézményekben oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakörben foglalkoztatottak olyan béremelésére kerül sor, amelyhez módosítani szükséges a garantált illetmény mértékét. Erre több l épcsőben kerül sor. 2016. január 1jétől esedékes 15 százalékos béremelésre vonatkozóan a tervezet felhatalmazást ad az oktatói, tudományos kutatói és tanári munkakör illetménye növekedésének kormányrendeletben való szabályozására. A 2017. január 1jétől, illetve a 2018. január 1jétől esedékes további erre épülő 55 százalékos béremelést a 2017. évi, illetve ’18. évi költségvetési törvény rendezheti. Ezen illetményrendezés forrásait mindhárom esetben a központi költségvetés biztosítja. A második módosítás a külföldi bizonyítványokról és oklevelekről szóló 2001. évi C. törvény módosítása. A tervezet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása alapján a hatósági eljárásokban az eljárás felfüg gesztésének esetét rögzíti, ha az ügyben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás indult. Szükség van a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására is. A tervezet a diákigazolványoknak és a pedagógusigazolványoknak az elektronikus kárt yaként való kibocsátásához szükséges törvényi szabályokat fogalmazza meg. A Ket. módosításával összhangban a köznevelési hatósági eljárásokban az eljárás felfüggesztésének esetét rögzíti, ha az ügyben bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárá s indult. A nemzeti köznevelési törvény rendelkezése szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben gimnázium és szakképző iskola esetében a 25. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A rendelkezéssel való összhang megteremt ése érdekében indokolt az Nkt. azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, amely a katonai szakképesítések esetében az életkori határt 24 évben állapítja meg. Az utolsó lényegi módosítás a felsőoktatási törvényre vonatkozik. Elsőként az intézményhálóza t átalakításáról szeretnék néhány szót szólni. Az Nftv.t módosító 2015. évi CXXXI. törvény alapján 2015. szeptember 1jétől a felsőoktatás alapintézményei, az egyetem és a főiskola új intézményi formával egészültek ki: az alkalmazott tudományok egyeteméve l. Az alkalmazott tudományok egyeteme az a felsőoktatási intézmény, amely legalább négy alapképzési szakon és két mesterképzési szakon jogosult képzésre, ha a műszaki, informatikai, agrár, természettudományi vagy gazdaságtudományi képzés területén gyakorl atigényes szakon folytat képzést, legalább két szakon duális képzést folytat, munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább 45 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, képzéseit képes idegen nyelven folytatni az általa indított szakok egy részén, valamint tudományos diákkört is működtet.
