Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): - ELNÖK: - CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2863 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én magam is, ahogy államtitkár asszony is kifejezte köszönetét és nagyrabecsülését, szeretném megköszönni mindazokat az észrevételek et és javaslatokat, amelyek a vitában érkeztek. Én is azt gondolom, hogy úgy tudjuk összefoglalni a vitát - és szeretném megköszönni elöljáróban is a leendő támogatást, amikor majd szavazataikkal fogják támogatni a törvényjavaslatot , hogy valóban tetten érhető volt a vitában, hogy itt egy olyan javaslatról van szó, amely magában a céljában, alapelveiben, de részleteiben is egy olyan konszenzust tudott megtestesíteni, amely mögött közös értékek és közös célok vannak, tényleg azt érezhettük, hogy jó irányba tett lépések és valóban közös a cél. Köszönöm szépen mindenkinek, aki ebben az értelemben tette hozzá a sajátját. Én azt gondolom, hogy ma Magyarországon valóban közös cél az, hogy a gyermekeink számára minden olyan szolgáltatást, olyan ellátást biztosíts unk, amely az ő testi, lelki, szellemi és erkölcsi fejlődésüket biztosítja. Legalább három fontos érvünk van erre. Egyrészt maguk a gyermeki jogok: egészen egyszerűen, ahogy az Alaptörvény is ezt rögzíti, a gyermekeinknek joguk van ezeknek az alapvető java knak a biztosításához. A másik fontos alapelv a társadalmi szolidaritás: egészen egyszerűen nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogyha egy gyermek is valamilyen alapvető javakban nem részesedik, és ezáltal, ha mi azt gondoljuk, hogy egy összetartó társada lmat építünk, akkor ezeknek az alapvető javaknak a biztosításáról közösen kell gondolkodnunk. (17.20) Nem lehet olyan család, amely az anyagi, vagyoni helyzete miatt nem képes biztosítani a gyermeke számára valamilyen alapvető juttatást. A harmadik pedig a z, s ez is fontos, hogy a gyermek befektetés. Tehát amikor a gyermekétkeztetésről, annak kiteljesítéséről, ingyentankönyvről, a szolgáltatásról beszélünk, akkor nem a költségvetés vagy az államháztartás egy soráról, egy kiadásról vagy ráfordításról beszélü nk, hanem a saját közös társadalmunk jövőjébe való befektetésről beszélünk, amely megtérül. Ha a gyermekétkeztetés rendszerét kibővítjük, attól azt várhatjuk, hogy kevesebb lesz az olyan gyermek, aki mondjuk, fejlődésében hátramaradott, aki tanulmányi prob lémákkal küzd, olyan, aki lemorzsolódik az iskolából. Tehát azt gondoljuk, hogy a gyermekétkeztetés ezért is közös ügy, mert társadalmi befektetésnek minősül. De ilyen a szolgáltatási struktúra rugalmasabbá bővítése, fejlesztése, ahogy az államtitkár asszo ny is elmondta. Azt gondoljuk, valamennyi eleme e javaslatnak ezt a hármas célt, a gyermekjogok érvényesítését, a társadalmi szolidaritás elve érvényesítését és a gyermekeinkbe mint a társadalmunk jövőjébe való befektetést szolgálja. Ezért is fontos, hogy emögött konszenzus és általános, átfogó támogatás legyen. Részletekbe menve és konkrét válaszokat adva a kérdésekre először az étkeztetésre térek ki, bár két fontos félreértés kapcsán már próbáltam válaszolni. Az egyik a két napra vonatkozó kérdés, amelyet Szél Bernadett képviselő asszony tett fel. A másik pedig a forrás biztosítása. Hadd mondjam el még egyszer tehát, hogy rendkívül fontos eredménynek tartjuk az idei nyári gyermekétkeztetési eredményeket. Ugyanakkor fontos, hogy garanciákat rendeljünk ahhoz , hogy valóban minden szünidőben minden hátrányos helyzetű gyermekhez eljusson a legalább napi egyszeri meleg étel. Ehhez a garanciát úgy lehet hozzárendelni a jelenlegi rendszerhez, hogy kötelezővé válik és nem szabadon választható, úgy, hogy a finanszíro zási forrását megteremtjük és úgy, hogy gondoskodunk ennek a logisztikai részéről is. A Mesterházy képviselő úr által felvetett mindkét javaslattal egyetértek. Tehát ha a leghátrányosabb helyzetűek vannak kitéve annak a veszélynek, hogy nem jut tudomásukra ez az információ időben, akkor természetesen ezt kiemelt hangsúllyal kell kezelni annak érdekében, hogy mindegyikük időben megtudja. Márciusban lesz most a tavaszi szünet, fontos, hogy időben az információ odaérjen. Az információhiány nem lehet akadálya a nnak, hogy egy gyermek ebben a lehetőségben részesüljön. A másik kérdés a logisztikai rendszer volt. Való igaz, ezért is tartottak több hónapon keresztül az egyeztetések, hogy lássuk, az önkormányzatok rendkívül heterogének, rendkívül különbözők a tekintet ben, hogy hogyan tudják, milyen infrastrukturális rendszeren keresztül biztosítani a szünidei
