Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2849 tisztában van, hogy minden bizonnyal mindenkinek vannak minimális szükségletei. De nem megyek mélyebbre a d ologban, gondolom, majd visszatér arra a pályára, amelyik tekintetében lehet normális diskurzust is folytatni egymással. De nem önnel és nem az ön által elmondottakkal kívánok én foglalkozni, hanem államtitkár úrtól, államtitkár asszonytól szeretném nagy t isztelettel majd kérni, hogy ne a vita végén, lezárásképpen mondják már el, hogy mi a viszonyuk abban a 4,5 milliárd forintos tételben, hanem majd közben, hogyha államtitkár úr, államtitkár asszony nyomna egy gombot, azt megköszönném, mert nagyon nagy mért ékben segítene a tekintetben, hogy itt a szünidei étkeztetés tekintetében végre világos képet lássunk a finanszírozás tekintetében. Selmeczi Gabriella a hozzászólásá ban foglalkozott nagyon sok mindennel, de volt egy szerintem nagyon fontos mondata, az úgy hangzott, hogy „a legfontosabb a gyermek”. Képviselő asszony, mi ebben egyetértünk, nincs közöttünk nézetbeli különbség e tekintetben. A vonatkozásban már igen, hogy akkor ezek a cselekedetek szintjén hogyan és miképpen jelennek meg. Nem akarom korrigálni az ön által mondottakat, de tudja, akkor, amikor az adórendszerről beszél, meg 15 százalékot mond, akkor jobb, ha tudja, hogy december 31éig még 16 százalék, majd u tána lesz 15 százalék. De nem is ez a lényeg, hanem hogy ez az adórendszer sajnálatos módon azt hívta életre, hogy pont a szerényebb jövedelemmel bíró emberek kevesebb pénzhez jutnak hozzá. Nem kell, ugye, hogy századszor, kétszázadszor, minden alkalommal elmondjuk azt, hogy lehet a minimálbért emelni a csillagos égig, hogyha annak a járulékterhe növekszik, és nem az a része, ami az emberek kezébe kerül, és vásárlóerőértékben pedig nem többet képvisel, mint öt évvel, hat évvel ezelőtt, hanem kevesebbet. Tu dja, képviselő asszony, olyan adópolitikát kell folytatni, amely tekintetében az emberek messze döntő többsége többet érő pénzhez jut hozzá. Akkor, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem tud más kimutatást előállítani az adóbevallások alapján, mint azt… ( Révész Máriusz: Olvastad a törvényt?) Nyugodj meg! Tehát nem tud más álláspontot rögzíteni, csak azt, ami arról szól, hogy ma ebben az országban több mint minden harmadik ember minimálbért vagy attól kevesebbet keres, akkor bizony baj van. Szóval, ez az ad ópolitika akkor nem jó adópolitika. Révész Máriusz képviselőtársam kérdezi, hogy olvastame ezt a törvényt. Igen. Szeretném jelezni, hogy igen, olvastam, sőt nem egyszer. Pont ebből kifolyólag majd lesz még néhány kérdésem, amelyre szeretnék államtitkár as szonytól és államtitkár úrtól választ kapni, mert hiába fordulnék Révész képviselőtársamhoz, nagy valószínűséggel nem tudnék válaszhoz jutni. Hiába fog majd a következő megszólalásában bármit is mondani, vélem előre, mert megtapasztaltam már néhányszor, ho gy abból okulni nem nagyon lehet. No tehát, az adókedvezmények, ha már az adózás rendszeréről beszélt képviselő asszony, az adókedvezmények tekintetében azt is említette, hogy kiterjesztették a járulékokra. Igaz. Ez bizonyos értelemben könnyítés per pillan at, csak ott a járulékbefizetések tekintetében kiesések vannak. Ezek a kiesések meg valahonnan máshonnan hiányoznak, akár az egészségügyi ellátórendszer, akár a nyugdíjellátás tekintetében történő források vonatkozásában. Tehát mindig vannak összefüggő tét elek azzal, ami nem a többletforrások megteremtéséből származtatottan telepítődik valahová. Beszélt képviselő asszony a rezsicsökkentés fontosságáról is ennek a napirendnek a kapcsán. Igen, segít - mondja ő a - szegény sorsú embereknek. Képviselő asszony, azt szeretném mondani, hogy tudja, a rezsicsökkentés a tapasztalásaim szerint pont nem ott, pont nem ezeknél az embereknél segít. Ön úgy fogalmazott, ha jól emlékszem, hogy a kormány minden eszközzel segíti a gyermekeket nevelő családok megélhetését, köztü k az adó- és a rezsicsökkentéssel. Most én ezt megpróbálom lefordítani magyarra, hogy érthető legyen. Ön azt mondja, hogy az éhező gyermekek reggelizzenek, ebédeljenek meg vacsorázzanak rezsicsökkentést. Ez így nem megy. Ez így nem megy. Egyszerű mondat mi nd a kettő, és a két mondat között szignifikáns a kapcsolat. Nem hülyeség, szignifikáns a kapcsolat. Tudja, mi a szó, igen? Tehát hogy összetartozó dolgokról van szó. Azt kell mondjam, hogy az, aki az éhező gyermek kérdéskörét ilyeténképpen közelíti meg, h ogy a rezsicsökkentéssel próbálja meg összekötni, mert ezt a szóhasználatot sajátította el, az nagyon nagy
