Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2836 továbbra is így fogy, akkor az a vízió, amit a reformkorban filozófusok, gondolkodók felfestettek, nem is olyan valószerűtlen. Azonban kormányunk megtesz mindent annak érdekében, hogy ez ne következzék be, és ennek egyik bizonyítéka az az intézkedéssorozat, amit 2010 óta a második, majd a harmadik Orbánkormány következetesen tesz, és ebben a törvényjavaslatban is visszaköszön. Ez pedig nem más, mint hogy intézményes kereteket és pénzügyi forrásokat teremt ahhoz a gyermek- és családpolitiká hoz, amely a népszaporulatot és a gyermekek egészséges fejlődését magasabb színvonalon, nagyobb eredményességgel tudja biztosítani, mint tette azt a megelőző időszakokban. Ennek a törvényjavaslatnak számos részletében felmutatható soksok erény. Ha a legna gyobbat kellene kiemelnem, talán mégis azt emelném ki, amely szerves kapcsolatban áll a kormányunk politikájával, hogy a gyermekvédelmet, a gyermekek ellátását, a családpolitikát, a szociálpolitikát, idesorolnám még a köznevelés egyes elemeit is, egy egysé gnek tekinti, annak kezeli, bizonyítván, hogy ezt a nagyon fontos feladatát a kormányzat csak összehangolt, egységes intézkedéssorozattal és ahogy Selmeczi Gabriella képviselő asszony fogalmazott, holisztikus látásmóddal és holisztikus intézkedéssel lehet javítani. Én tehát örömmel olvastam mindezt a törvényjavaslatban. És annak is örülök, hogy a médiumokban most már napok óta nagyon sok híradást lehet arról hallani, hogy milyen változásokat hoz ez a törvényjavaslat, és ha van törvény, amely megérdemli ezt a nagy médianyilvánosságot, akkor ez éppen ez, hiszen nagyon sok embert érint, és nagyon fontos, hogy tudjanak róla. Én nem fogok végigmenni a törvényjavaslat összes passzusán, amit természetesen a Kereszténydemokrata Néppárt, amelynek politikájában a csal ád és a gyermek kiemelt helyet foglal el, mi több, elsődleges szerepet játszik, természetesen teljes mellszélességgel támogatja, és a kidolgozásában különböző módon és különböző időpontokban részt vett. Mégis szeretném néhány összefüggését felvillantani en nek az intézkedéssorozatnak. Mint mondtam, 2010 óta folytatja a második, majd később a harmadik Orbánkormány azt a politikát, amely azt szolgálja, hogy a családok, benne pedig a gyerekek helyzete lényegesen javuljon. (15.10) Hiszen a gyerek a családban ér zi a legjobban magát. Ezért is függnek össze a dolgok. Mint tudjuk, 2011ben a köznevelési törvényben született meg a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatára az az intézkedés, hogy hároméves kortól járjon minden gyermek óvodába. Ez 2015 szeptemberétől megv alósult. Ez most ebben a törvényjavaslatban kiegészül azzal, hogy az óvodába járó gyermekeknek igen jelentős százaléka ingyenes ellátást fog kapni. A hároméves kortól való óvodába járás pedagógiai, fejlődéslélektani szempontból alapvető fontosságú. Picit e lszomorodtam az első ellenzéki hozzászólás hallgatása közben, mert nem nagyon sok gondolat volt az elhangzottak mögött a tekintetben, hogy a gyerek egészséges lelki, testi, érzelmi, erkölcsi fejlődésén van a hangsúly, hanem a számokkal való manipulációnak valami zavaros fejtegetését hallottuk. Ennek során arra kellett megint csak rájönnöm, hogy vannak olyan politikai erők, vannak olyan gondolkodók, akiknek a fejében a világ csak materiális összefüggésekből áll, statisztikai adatokból, amelyeket lehet csűrnicsavarni a mindenkori pártérdekeik szerint. Azon vitatkozni, hogy most a 4,5 milliárd forint sok vagy kevés, vagy elég, vagy hogy honnan kerül elő, az egy törvény megalkotása során felesleges, hiszen nincsenek meg még a tapaszt alati adatok. Az elmúlt években is végigélhettük azt, hogy előre huhogunk, hogy honnan lesz valamire pénz, ezt hallottam az előttem szólótól most is, hogy nem tudni, milyen költségvetési támogatást fognak kapni ezek az intézmények, amelyek létrejönnek. Kér em szépen, régóta tudjuk, hogy ezeket nem az alaptörvények szokták meghatározni, hanem a költségvetési törvény, a végrehajtási rendeletek. Olyan még nem volt az elmúlt öt és fél évben, hogy a törvény rendelkezik valamilyen feladatról, és az azért nem tud t eljesülni, mert nem teremtődnek elő hozzá a források. Ezért nem erre a jajgatásra lenne szükség, hanem az a feletti öröm kinyilvánítására, hogy tényleg számos olyan
