Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2834 Gödöllő polgármestere hívta fel a figyelmet, hogy Gödöllő városnak kör ülbelül 50 millió forintot kell ez évben pluszban biztosítania azért, mert a kormány nem száz százalékban támogatja ezt a kötelező ellátást. Az utóbbi hetekben a nemzeti minimum kapcsán elég éles vita alakult ki a parlamenten belül és a parlamenten kívül i s, hogy na, akkor hogy is állunk, hogy vane Magyarországon gyermekéhezés vagy nincsen, és akkor most felolvasnék néhány adatot. A Fidesz manipulált számokkal bizonygatja, hogy soha egyik kormány sem tett annyit a gyermekszegénység ellen, mint pont az övék . Állításuk szerint a kisgyerekek 90 százaléka, 318 ezer kisgyerek kap iskolai és óvodai étkeztetést. Ezzel szemben a hivatalos adatok szerint 475 ezer 4 év alatti, 482 ezer 59 éves és 490 ezer 1014 éves gyermek van hazánkban, vagyis 1 millió 13 ezer 14 év alatti gyerek van. Rejtély, hogy a fideszeseknek hogy jött ki a 318 ezres szám, és ez minek a 90 százaléka; jó lenne, hogyha ezt tisztázni tudnánk. De manipulálnak a számokkal akkor is, amikor soha nem látott költségvetési forrásokról beszélnek, ez a 70 milliárd forint. A szemfényvesztés abból áll, hogy a gyermekétkeztetésre költött összeg három forrásból tevődik össze: szülői befizetésből, önkormányzati pénzből és központi költségvetési támogatásból. A 70 milliárdra növekedett állami szám pedig azért ál lt elő, mert közben drasztikusan csökkentették az önkormányzati részt, és az államnak dotálnia kell, pótolnia kell ezt a kieső forrást. Ami viszont tény a Tárki szerint is, hogy ma Magyarországon 50 ezer gyerek éhezik rendszeresen, és a Gallup felmérése sz erint, amely 2014ben jelent meg, Magyarországon a legmagasabb azoknak az aránya, ahol nem tudják az alapvető élelmiszereket biztosítani, ez 47 százalék, és a napokban jött ki az az OECDjelentés, amely szerint Magyarország a legrosszabban teljesít a várat lan kiadások kapcsán: ma a háztartások 76 százaléka nem tud egy váratlan kiadást finanszírozni, itt 50 ezer forintról beszélünk, tehát amikor váratlanul pénzt kellene ezeknek a családoknak valahonnan előteremtenie, azt 76 százalékuk nem tudja megtenni. (15 .00) Az étkezésnél a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet fogalmainak módosításával kapcsolatos kérdésünkre adott válaszból világossá vált, hogy jelentősen csökkent azoknak a gyermekeknek a száma, akik az új fogalom szerint e kategóriába fogn ak beleesni. Szóval, szigorították a hozzáférést a gyermekek számára. Nem világos, hogy a 11. §ban miért csak a minibölcsődét sorolják a bölcsőde mellé, mint ahol intézményi étkezést biztosítani kell. Mi a helyzet a családi és a munkahelyi bölcsődékkel, a zok nem számítanak intézményi ellátásnak? Ott milyen szabályok szerint kell majd az étkeztetést biztosítani a gyermekek számára? A 26. §ban a napközbeni gyermekfelügyelet szabályozásánál érdekes a 44/B. § (1) bekezdés a) pontjában az óvodai nevelésre való hivatkozás. Azért érdekes, mert elvileg mindenkinek kötelező az óvodai ellátás hároméves kor felett, aki viszont felmentést kap, az a b) pont alá tartozik. Elég abszurd, ahogyan a szabályozás megpróbálja lefedni azokat az élethelyzeteket, amikor megengedi a napközbeni gyermekfelügyelet saját otthonában való biztosítását. Erre mi szükség van? Az is érdekes, hogy a szabályozás szerint nem nevelésioktatási céllal kell biztosítani az ellátást, de a saját otthonában való ellátás során mégis segítséget kell nyú jtani az iskolai tanulmányok folytatásához. Az szerepel a szabályozásban, hogy a családi bölcsőde és a napközbeni gyermekfelügyelet esetében a megállapodások száma túllépheti a nyilvántartásban bejegyzett férőhelyek számát, igaz azonban, időben akkor sem l épheti túl az ellátott gyermekek száma a megadottat; miközben a napközbeni gyermekfelügyelet adatait nem kell nyilvántartásba venni, ha nem kap a fenntartó állami támogatást. Akkor miért szabályozzák a létszámot? A civil szervezetek a napközbeni ellátásokr ól szóló, a Kulturális bizottság női méltóság albizottságának ülésén elmondták javaslataikat is az új rendszerrel kapcsolatban. Ezek közül kiemelendő: a hálózatba szerveződő családi bölcsődék esetén a koordinátor kapjon majd valamilyen
