Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 19. csütörtök (119. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - RITTER IMRE nemzetiségi szószóló:
2818 engedélyezhet a) természet tudományi gyűjtőkör vagy b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör esetében. A 16. § szerint a kulturális törvény 46. §a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki. A miniszter a fenntar tó kérelmére, a muzeális intézmény működési engedélyének kiadására vagy módosítására irányuló eljárás keretében - amennyiben a természettudományi feltárás vagy a helyszíni gyűjtés módszertani sajátosságai indokolják - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő gyűjtőterületet is engedélyezhet a) természettudomány gyűjtőkör vagy b) nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkör esetében. A 1516. §ok idézett módosítására azért van szükség, mert a ku lturális törvény hatályos szabályozása nem ad lehetőséget arra, hogy a természettudomány gyűjtőkörhöz vagy a nemzetiségi bázisintézménnyé minősített muzeális intézmény esetén a néprajz, történet és képzőművészet gyűjtőkörhöz kapcsolódó gyűjtőterületet a va lós szakmai igényeknek megfelelően határozzuk meg. A megyei hatókörű városi múzeumok és a területi múzeumok esetében a gyűjtőterületet meghatározó fő szabálytól való eltérés lehetőségének biztosítása a természettudományok gyűjtési módszertana, összehasonlí tó vizsgálatok, illetve a nemzetiségi néprajzi kultúra, valamint a történeti és képzőművészeti emlékek komplex gyűjtése miatt válik szükségessé. Az eltérés engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásának szempontjait és a csatolandó mellékleteket a muzeális intézmények működési engedélyéről szóló rendeletben szabályozza a jogalkotó. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a felsorolt konkrét törvénymódosítási javaslatokkal egyetért, azoknak az elfogadását támogatja. Ugyanakkor előretekintve szeretnénk egy ré szletes áttekintést adni a Magyarországon élő nemzetiségek tájházainak speciális helyzetéről, lehetőségeiről, problémáiról, eredményeiről a legtöbb tájházzal rendelkező német és szlovák nemzetiségek helyzetén keresztül. Csak a többfunkciós, élő tájházak se gíthetik a faluturizmus kibontakozását, a helyi vagy a regionális identitás reprezentálását - hallani egyre gyakrabban múzeumszakmai körökben. A helyi lakáskultúrát, népművészetet és művelődéstörténeti értékeket bemutató kiállítások mellett működtessenek b ennük táncházat és más hagyományőrző rendezvényeket, udvarukon szervezzenek kézműves táborokat, helytörténeti vetélkedőket, legyen mód helytörténeti kutatásokra. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata ezt már idejekorán felismerte, és Budaörs Város Önkormányzatával, a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatásával a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény Budaörsön már 2008 januárja óta országos hatáskörű feladatot is ellát. Létrehozta a Magyarországi Német Nemzetiségi Tájházak Szakmai Központ ját, melynek fő feladata ezen intézmények munkájának összefogása, tevékenységük ösztönzése, ismertségük növelése. Magyarországon jellemzően az egykori Schwäbische Türkei, Sváb Törökország, vagyis nagyjából Tolna és Baranya területe büszkélkedhet a legtöb b német nemzetiségi tájházzal, tájszobával vagy egyszerű gyűjteményes kiállítóhellyel. (13.40) A jelenleg feltérképezett közel 140 ilyen intézmény közül 38 található Baranyában, ebből sajnos csupán 5 rendelkezik működési engedé llyel. Tolna megyében 25 gyűjteményből 8nak van engedélye. A sorban Pest megye következik, ahol 22 gyűjteményből 8nak van szintén engedélye, egyébként még a többi, egykoron lényegében csak németek lakta vidékek közül 1010 tájház, illetve kiállítóhely ta lálható BácsKiskun, Fejér, Komárom, Esztergom, illetve Veszprém megyékben és szórványosan néhány más megyében is. A házak, kiállítások, gyűjtemények színvonala igen vegyes képet mutat attól függően, milyen gazdasági erő, illetve mennyire agilis nemzetiség i személyek, egyesületek állnak a kiállítóhelyek mögött. Sajnos, nagyon sok településen az esetenként 3040 éve berendezett tájház, kiállítás létrehozói megöregedtek, belefáradtak vagy elhunytak, és nem mindenhol sikerült megfelelő kézbe továbbadniuk az ör ökséget. A némethez hasonló helyzetben vannak a magyarországi szlovák tájházak is. Hazánkban jelenleg több mint 60 szlovák néprajzi gyűjteményt tartunk nyilván az alábbi megyékben: BácsKiskun,
