Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az össze... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz):
2460 Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Én sem szeretném hosszúra nyújtani ilyen késői órán a vitát. Nem is gondolnám, hogy újra le kellene folytatnunk azokat a párbeszédeket, amelyeket itt már lefuttattunk. Előttünk van egy olyan módosító javaslat, amelyet a Törvényalkotási bizottság fogadott el, amelynek van néhány fontos eleme. Igazából szinte mindegyik azért került ilyen formában beépítésre, mert igyekeztem az ellenzéki képviselőtársaimmal konstruktív és szakmai vitát lefolytatni, amire egyébként nyitottságot is mutatott minden frakció, amit szeretnék megköszönni, mert nem mindig sikerül. Ugyanakkor azt konstatálnom kellett, hogy noha a szakmai vita megvolt, a döntés politikai alapon fog meghozódni. De hadd mondjam el, hogy mik voltak azok a változ ások, amelyeket a Törvényalkotási bizottság módosítójával tudtunk kezelni. Alapvetően volt egy olyan probléma, hogy ez ne egy általános, generális szabály legyen, hanem egy adásvételhez vagy tulajdonosváltáshoz kötődjön, hogy ne lehessen ezt nyakló nélkül használni. Itt szintén ellenzéki képviselőtársam kérésére az is beépítésre került, hogy hozzátartozók közötti jogügyletnél ezt ne lehessen alkalmazni, hiszen ha X. Y. a saját feleségének eladja, akkor az is egy tulajdonosváltás. Azt gondolom egyébként, hog y jobbító szándékú módosító javaslatok kerültek befogadásra. Én egyébként szakmailag továbbra is úgy érzem, és ebben Legény képviselő úrral megvan a vitánk és Sallai képviselőtársammal is, hogy a kamara vajon kaphate szerepet ebben a konstrukcióban. Kivet tük belőle, mivel úgy gondolom, hogy nem ez adja a kardinális részét, ugyanakkor az eredeti cél az volt, hogy a bíróságok kicsit tehermentesítve legyenek, és a végső szót akkor is ők mondják ki, viszont amennyiben a kamara a jogi keretek között megfelelő b érleti díj számokat mondja be, akkor egy idő után talán nem is feltétlenül kell a bíróságra menni ezekkel a számokkal. De ez is kimarad belőle, mert nem óhajtottam kötni az ebet a karóhoz. Még egy komoly változás van a jogszabályban, amely sarkalatossá tes zi egy pontját, ami a földforgalmi törvény 7. § (1) bekezdésére adna választ. Az ellenzéki képviselőtársaim szinte mindegyike úgy nyilatkozott, hogy szakmailag a javaslat nem rossz, létező problémát akar kezelni, de ha szakmailag jó, akkor nyilván politika i okból meghozott döntést nehezen tudunk kezelni. Staudt képviselőtársam mondja, hogy mi a cél. Képviselő úr, az a cél, hogy azok, akik termőföldtulajdonosok vagy azok lesznek, legyen ez egyébként a magyar állam, legyen akár természetes személy, ha egyszer piaci keretek között gazdálkodóktól szed bérleti díjat, akkor talán úgy korrekt, ha piaci bérleti díjat is tud érte szedni. A képviselő úr egyébként azzal érvelt, hogy ha ez a módosító átmegy, akkor rárepülnek erre a területre a tőkések. Tisztelt Képvisel ő Úr! Ha nem megy át ez a jogszabálymódosítás, akkor repülnek rá a tőkések, hiszen abban az esetben csak a komoly tőkeháttérrel rendelkezők engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen befektetésbe belecsapjanak. Egyébként, ha pedig piaci alapokon működik a do log, és piaci bérleti díjat lehet szedni érte, és ön mondott erre egy számot, ami nem biztos, hogy az ország minden táján megállja a helyét, de el tudom képzelni, hogy van olyan terület, amire valóban igaz ez a matematika, akkor viszont a gazdálkodók, a he lyben lakó - ahogy ön mondta: kérges kezű - parasztemberek fognak tudni élni a lehetőséggel, mert nekik is megadatik az a lehetőség, hogy ezt a termőföldet megvásárolják, mert tudják, hogy nem feltétlenül a tőkések azok, akik ezt ki tudják gazdálkodni, az ő gazdaságuk is elbírja ezt a befektetést. Ne felejtsük el, hogy önerőt is bele kell tenni ebbe a dologba, de azt azért elvárhatjuk attól, aki földet akar vásárolni, hogy valami tőkeerővel rendelkezzen. A gazdálkodók egyébként nem földosztást kértek, hanem az volt a szándék, hogy termőföldet tudjanak vásárolni, amivel hosszú távon - még egyszer mondom, hosszú távon - tudják garantálni a saját és a családi gazdaságuk működését. Magyar képviselőtársam mondta, hogy nevetséges a bérleti díj. Ez most az, és nem akarom az időben túlzottan visszamenve elemezni a történteket, de vannak olyan szerződések, amelyek a megkötésük pillanatában semmivel sem voltak irreálisabbak, mint most az 1250 forint/aranykorona,
