Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
2435 nehéz arra hivatkozni, hogy itt az a gond, hogy egy olyan helyzet alakult ki, hogy be kellett tartani a szabályokat, de hát a jövőben ki kell alakítani egy új rendszert. Nem. Be kellett volna tartani a meglévő szabályokat. Emellett azt mondani, hogy a Dublin III. rendeletet akkor ezek alapján fel kell függeszteni - nem lehet felfüggeszteni. Nem lehet felfüggeszteni - a végrehajtását lehet felfüggeszteni, teljesen jogtalan! Erre nincs megfelelő jogi szabályozás, hogy valaki azt mondha ssa, hogy ezt felfüggeszti. Ezt nem lehet megtenni. Módosítani azt lehet természetesen, a rendes jogalkotási eljárás keretében ezt meg lehet tenni. Ez egy hosszas folyamat. Ennél a szabálynál, hogy az egyik esetben függesszük fel, megint csak a Dublin III.mal szemben, természetesen ezt meg lehet tenni, de a szocialisták részéről az az érv, hogy akkor ne hajtsuk végre a jogszabályokat, megint csak elég furcsa. Aztán ráadásul házon belül is a dolgokat tisztázni kellene önöknél. Hiszen, amikor Hiller István a zt mondja, hogy a kerítésnél nem tud jobb megoldást, akkor elindul a belső feszültség, és valójában Hiller István csak azt mondta, hogy be kell tartani a szabályokat. Erre ráugrottak, mint, hadd ne mondjam, milyen példát mondjak, mint a piranhák, amikor vé rszagot éreznek. Rögtön ráugrottak és számon kérték. Ugyanúgy számon kérték egyébként a kormányon, illetve a Jobbikon is, amikor támogattuk a kerítésépítést, illetve hogy a honvédséget oda levezényeljék, hogy hát milyen csúnya dolog, hogy a határvédelmet a kormány megszervezi, tehát hogy milyen csúnya dolog, hogy a schengeni szabályokat betartja. Tehát ez teljesen értelmezhetetlen. (Dr. Szakács László közbeszól.) Aztán, ami itt előttünk van, az egy határozat, amit valóban, jogilag nem lehetett volna ebben a formában meghozni. El kell olvasni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 78. cikke (2) bekezdését, amely teljesen egyértelműen kimondja, hogy ilyen esetekben a tagállamok érdekében lehet hozni egy átmeneti határozatot, és utána rendes jogalkotási el járás keretében meg kell hozni azt a rendeletet, aminek alapján a menekültügyet szabályozni lehet. Na most, megszületik egy határozat, nagyon trükkösen, az Unió vezetői részéről, és azt mondják, hogy Olaszország és Görögország érdekében hozunk egy határoza tot, és mindenki mással kiszúrunk. Ez így teljességében az Európai Unió működéséről szóló szerződés félreértelmezése. Tudják Brüsszelben, hogy ezt nem így kellene értelmezni, de azt mondják, hogy két ország érdekében meghozzuk, a többi ország érdekét meg z árójelbe tesszük. Ez támadható, igenis támadható az Európai Unió bírósága előtt. Való igaz, hogy az országgyűléseknek a szubszidiaritás elve alapján nem volt megfelelő lehetőségük arra, hogy gyakorolják a nemtetszésüket azáltal, hogy meg sem küldték nekik ezeket a jogszabályokat. Hiszen ezt, mondjuk, rendeleti formában, ha a rendes jogalkotási eljárás keretében történt volna meg a szabályozás, meg kellett volna küldeni. Az már egy másik dolog, és itt egyébként a kormány vagy a fideszesek felé fordulva, hogy ezt csak a kormány teheti meg. Most, hogy az Országgyűlés hoz egy törvényt, ez tulajdonképpen egy háttértámogatást jelenthet, vagy el lehet mondani, hogy az Országgyűlés is megtárgyalta. De ezt a kormány tudja megtenni. (21.20) A kormá ny tud az Európai Unió Bíróságához fordulni. Egyébként 60 napja van rá, tehát ha szeptember 24től a két hónapot leszámoljuk, akkor az november 24e. Tehát könyörgök, ne decemberben próbálják meg benyújtani, mert a sajtóban megjelent ez is, hogy majd decem berben fordulnak a bírósághoz. Ezt ne tegyék meg, mert akkor el fogunk késni, illetve ha más országok benyújtják, akkor még lehet szerencsénk, de ezt meg kell tenni november 24ig. Az Országgyűlés előtt, jó, megtárgyaljuk, támogatni fogjuk, ne mondhassák a zt, hogy kerékkötői vagyunk az elképzelésnek, de itt azért az Országgyűlést eleve nem kellett volna megkérdezni, hanem a kormány ezt megtehette volna. Schiffer Andrást szintén nem értettem. Próbáltam figyelni, higgyék el, de azt mondja, hogy ha jogorvoslat tal élünk, tehát élünk az európai uniós jog adta lehetőségekkel, akkor az azt üzeni, hogy nem vagyunk partnerek a közös megoldásban. Ez számomra értelmezhetetlen. Ha hoznak egy olyan határozatot, amely nemcsak hogy Magyarország számára sérelmes, hanem az e urópai uniós
