Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
2433 oda a történetben. De ezt tegyük is félre! A lényeg az, hogy a Dublin III. rendeletet módosítani kell, át kell alakítani, mert csak így érhető el az, hogy ebben a tekintetben egy új, világos szabályozás legyen. A harmadik kérdés, amiről fontos beszélni, az a schengeni rendszer. Mi azt gondoljuk, és már látható erre törekvés, hiszen az angol kormány belügyminisztere már hetekkel ezelőtt arról beszélt, hogy nagyon jó irányba halad ez a vita az Európai Unióban, merthogy azt is az asztalra kéne tenni, hogy tulajdonképpen az európai uniós állampolgárok szabad mozgás át is korlátozni kellene, és a brit miniszterelnök e tekintetben meg is fogalmazott egy javaslatot az Európai Unió, Brüsszel felé. Ezzel viszont az a baj, mint a kerítésekkel is, hogy ha Ausztria és Magyarország közé is húznak egy ilyen kerítést, és minden ki bezárkózik a nemzethatárok mögé, akkor bizony elég sok magyar állampolgár kerül nagyon rossz helyzetbe, hiszen Sopronból és a határ széléről tízezrek járnak át Ausztriába dolgozni, és egyáltalán nem mindegy, hogy milyen határellenőrzésen és egyéb más ak adályokon keresztül jutnak el a munkahelyükre, és ez hány pluszórát vesz igénybe. Ezért mondjuk azt, hogy nagyon óvatosan kell bánni ezekkel a mondatokkal, főleg amiről a kormány beszél, hiszen van már egy olyan brit álláspont, van már egy olyan európai un iós tagország, amelyik Schengen alapvetését, az emberek szabad mozgását is kérdőjelessé teszi. Ez pedig már szerintünk nemcsak az Európai Unió alapjait alakítja át vagy rengeti meg, hanem ez már magyar állampolgárokat és magyar nemzeti érdeket is sért, his zen már mindenki tudja, talán sztereotípiaszerűen is mondható, hogy több mint 500 ezer ember dolgozik többségében európai uniós tagországokban, és az egyik kiemelt célpont egészen biztosan az Egyesült Királyság, Anglia, de ahogy az imént említettem, Ausztr ia is. A másik, amit nem pontosan értek: a kormány sokkal gálánsabban bánik a kínai bevándorlókkal, mégpedig azokkal a kínai bevándorlókkal, akik pénzt fizetnek azért, hogy Magyarországra bevándorolhassanak, itt letelepedhessenek. Itt 12001400 emberről be szélünk. Megkérdeztem a Belügyminisztériumot, ahol elmondták, hogy tartózkodási engedélyt nemzetgazdasági érdek alapján 2700 ember kapott három év alatt. (21.10) Ehhez a 2700 emberhez 4700 családtag csatlakozott. Ezekből 2500 kínai állampolgárságú volt, és további 4000 fő családtag volt kínai állampolgárságú. Ez azt jelenti, hogy ez 6500 fő. Emellett orosz állampolgárságú 160 és körülbelül 320 családtag, arab országokból úgy együttesen több mint 150 és 300 családtag. A kimondottan letelepedési engedélyek sz áma 850 volt a Belügyminisztérium szerint, és majd’ 1400 családtag érkezett ezekkel a letelepedési engedélyekkel. Kérem, ha embercsoportokat, ahogy fogalmazott a Jobbik, meg más kulturális háttérrel rendelkező embereket Magyarország képtelen feldolgozni a Fidesz mondatai alapján, akkor nem értem, hogyan tudjuk földolgozni ezt a durván 68 ezer embert, aki megérkezik más kultúrájú helyről. Csak azért, mert ők fizetnek, akkor ők máshogy viselkednek? Akkor a kultúrájukat elfelejtik, és tudnak integrálódni rögt ön? Hát, valószínűleg nem. Na most, én természetesen nem arra biztatnám a kormányt, hogy ezeket az embereket se fogadjuk be. Arra már biztatnám, hogy ne ilyen letelepedésikötvénylogikán csinálják, hanem olyannal, amiben nem offshorecégek gazdagodnak, d e azt gondolom, Magyarország megbirkózik ezzel a bevándorlótömeggel. Arról nem is beszélve, hogy ha ezeket mind félretesszük, akkor is érkezett körülbelül 500 fő/év menekült Magyarországra. Ezt csak a jobbikosoknak mondom. Tehát minden évben körülbelül 500 embernek, minden eddigi menekültáradatot megelőző években nagyjából ez volt az a nagyságrend, akik kaptak menekültstátust Magyarországon. Tehát magyarul, olyan évünk nem nagyon volt, hogy nem akart valaki menekültstátust kérni Magyarországon. Ez nem egy ó riási szám, de három év alatt megvan az az 1500, amiről az imént is beszéltünk. És ahogy én ezt nézem, kellően zökkenők nélkül tudta Magyarország és a magyar társadalom adott esetben földolgozni ezt a traumát, amit ez az 500 ember/év jelent.
