Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2427 nehezedő menekültügyi nyomás enyhítésére. Tehát a Tanács ezt a kvótadöntést ez év szeptemberében minőségi többséggel fogadta el annak ellenére, hogy a Bel- és Igazsá gügyi Tanács ülésén a kötelező jellegű határozat elfogadásakor Magyarország Szlovákiával, Romániával és Csehországgal együtt nemmel szavazott, míg Finnország tartózkodott. (20.40) Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a tanácsi határozat elfogadásával a történet nem ért véget, hanem itt folytatódik, ugyanis az uniós szerződés 263. cikke alapján bármelyik tagállam közvetlenül megtámadhat egy uniós jogi aktust, illetve beavatkozóként részt vehet egy más felperes által az adott jogi aktus megsemmisítése é rdekében megindított peres eljárásban. Az uniós szerződés 263. cikke alapján a megsemmisítési keresetet például hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabályok megsértése, a szerződések vagy azok alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése vag y hatáskörrel való visszaélés miatt lehet benyújtani. Hát erről van szó, tisztelt képviselőtársaim, hogy mi a jog eszközével lövünk vissza az Európai Bizottság felé, az Európa Tanács felé. Azt, amit tőlünk számon kérnek, a jogállamiságot, most mi azt kérjü k számon az Európai Unió Bizottságán, illetve a Tanácson. Tehát nem arról van szó, hogy itt valamifajta egyénieskedéssel vagy csak sajátos magyarkodással, hanem a jog eszközével, amit az Európai Unió szerződése számunkra lehetőségként kínál, ennek alapján szeretnénk felkérni a magyar kormányt, hogy tegye meg a szükséges intézkedést. Sem többről, sem kevesebbről nincs itt szó. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is tudjuk, hogy a bírósági eljárás várható hossza bizony meghaladja a két esztendőt is, és azt is tudj uk, hogy a kereset benyújtásának nincs felfüggesztő hatálya, azaz a határozat végrehajtása akkor is kötelező Magyarország számára, ha keresettel kéri annak a megsemmisítését. A keresetlevél kidolgozása tehát nem az Országgyűlés, hanem a kormány feladata és hatásköre, és igenis a kormánynak kell kialakítani azt a jogi érvrendszert, amely megalapozza a sikeres pert. Ezt szem előtt tartva szeretném hangsúlyozni, tisztelt képviselőtársaim, hogy a felperesi oldalon az egyik legfontosabb jogi érv az lehet, hogy a z Európai Bizottság határozattervezetét nem jogalkotási aktusként küldte meg a tagállami parlamenteknek, és ezáltal megfosztotta őket a lehetőségtől, hogy az uniós szerződés második jegyzőkönyve szerint véleményezhessék a javaslatot. Ez bizony egy komoly e ljárási hiba, amely megalapozza a 263. cikk szerinti bírósági eljárást. Egyébként mi az Európai ügyek bizottságában az úgynevezett sárga lapos eljárásban mi ezt a jogi vitát lefolytattuk, és tisztán állunk az Úr színe előtt, és ezért javasoljuk a kormányna k, hogy ebbe próbáljon meg belekapaszkodni, mert ez egy jelentős jogi érv lesz. Tisztelt Elnök Úr! Még két tényezőre szeretném röviden felhívni a tisztelt Ház figyelmét, szorosan kapcsolódva a témához, amiről beszélünk. Az egyik, hogy e kérdésben nem vagyu nk egyedül, a Magyar Országgyűlés, míg a másik: a tagállami parlamentek egyre erősödő szerepének a hangsúlyozását szeretném megemlíteni. Az első kérdést illetően szeretném megjegyezni, hogy Szlovákia már korábban bejelentette, hogy a 2015/1061es tanácsi h atározattal szemben kereset benyújtását tervezi az Európai Bíróság előtt. Robert Fico a múlt héten egy pozsonyi főiskolán tartott beszédében ismételten leszögezte, hogy Szlovákia még az idén az Európai Bíróságnál meg fogja támadni az Unió belügyminiszterei által a menekültkvótától hozott döntést. A keresethez természetesen más országok is csatlakozhatnak - hívta fel a figyelmet a szlovák kormányfő, aki például Magyarország és Románia támogatására számít ez ügyben. Idézem: „Pillanatnyilag a szöveg szakmai el őkészítése zajlik, a kereset beadásának időpontja december 18. Az időpontot betartjuk. A keresetet beadjuk.” - szögezte le Robert Fico a felsőoktatási intézményben a migrációs válság és az európai jog viszonyáról tartott előadása során. A másik kérdés a ta gállami parlamentek növekedő szerepe vagy növekvő szerepe az európai törvényhozási architektúrában és az arra vonatkozó legújabb, például brit javaslatok. Ezt is érdemes
