Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
2420 lehet, hogy helyesen , most ebben a helyzetben külde egy olyan üzenetet egy jogorvoslati kérelemmel az Európai Unió felé, az Európai Unió döntéshozói felé, hogy Magyarország egyébként nem érdekelt semmilyen közös megoldásban. Nekem, nekünk az a problémánk, hogy ez a jogorvosl ati kérelem, függetlenül attól, hogy maga a döntés helyes vagy helytelen, azt üzeni, hogy Magyarország nem érdekelt semmilyen közös megoldásban. A napirend előtti miniszterelnöki felszólalásra reagálva elmondtam, hogy Magyarországnak létérdeke az, hogy szü lessen az Európai Unión belül közös megoldás. Magyarország eddig ahhoz, hogy ilyen közös megoldás szülessen, semmit nem tett hozzá, ellenben élére állt egy olyan folyamatnak, ami odamutat, hogy a végén, függetlenül a kezdeményezők szándékától, az egész sch engeni övezet szét fog esni, és nem jön létre egy olyan hatékony belbiztonsági együttműködés, ami egyébként a magyar emberek biztonságát is garantálná. A gondunk az, hogy ha és amennyiben Magyarország egy olyan üzenetet küld, hogy mi nem vagyunk érdekeltek közös európai megoldásban, nem tudjuk azt - és erre nem volt világos, egyértelmű kormányzati válasz , hogy mi történik akkor, ha mondjuk, 50 ezer, 100 ezer, 150 ezer Magyarországon regisztrált embert akarnak visszatoloncolni Magyarországra. Az rendben va n, hogy Kósa Lajos elmondja, hogy nem kérünk a visszatoloncolásból, de továbbra is az a kérdésem, hogy ha Németország, a német kormány vagy az Európai Unió különböző döntéshozói a mostani döntésünk után úgy döntenek, hogy rendben van, ha ti nem fogadtok be 1300 egyébként azonosított embert, akkor majd visszakaptok 50 ezret, akit ti regisztráltatok. Mi erre a felelős magyar kormánynak a válasza? Továbbmegyek: nekünk, magyaroknak létérdekünk az, hogy egy ilyen fenyegetett helyzetben legyen egy olyan európai e gyüttműködés, közös parancsnokság alatt egy olyan titkosszolgálati együttműködés az Európai Unión belül, amelyik biztosítja a magyar szervek számára is, hogy azonnali információt kapjunk az Európai Unió területén grasszáló terroristagyanús személyek mozgás áról. Modelleztee azt a magyar kormány - és erre nem kaptunk sem most, sem az elmúlt hetekben választ , hogy egy ilyen magyar lépés hogyan hat egy olyan mélyebb belbiztonsági együttműködésre, ami egyébként a magyar emberek biztonságát is szolgálná? (20.1 0) Merthogy ne legyen félreértés: az a válasz, amit itt viszonválaszában a miniszterelnök úr adott azzal kapcsolatban, hogy a párizsi terrorcselekmények semmiféle összefüggésben nem állnak az európai szolgálatok közötti együttműködés esetleges elégtelenség ével, hát ez legalábbis egy meglehetősen merész kijelentés volt. Természetesen, ugye, a péntek 13i terrorcselekmény miatti nyomozás nyilvánvalón kezdeti stádiumban van, de már most felvetődtek olyan komoly hírek, hogy talán annak, hogy létrejöhetett így e gy ilyen szervezett terrorcselekmény, köze lehet ahhoz, hogy az információáramlás az Unió szolgálatai között nem elégséges. Az a problémánk, hogy minden olyan üzenet egy tagállam részéről, ami azt jelenti, hogy nem érdekelt a közös megoldásban, majd mi mag unk megoldjuk, egész egyszerűen egy ilyen egymásra utalt országcsoportban, mint az Európai Unió, sőt továbbmegyek, mint az európai kontinens, ideértve a társult tagállamokat, amelyek egyébként tranzitországok, egész egyszerűen megoldhatatlan biztonsági hel yzetet fog teremteni. Az egyoldalú lépések és az egyoldalú kerítésépítések politikája egész egyszerűen nem lesz tartható. Ha és amennyiben Magyarország, bár ellenszavazott, de nem támadja meg jogorvoslattal ezt a döntést, a legrosszabb úgymond, ami történh et, az az, hogy ezt az 1300 embert ideküldik. De hangsúlyozom, Magyarországnak megvan ebben az esetben a lehetősége arra, hogy pontosan kontrollálja ezt az 1300 személyt, nyomon tudja követni azt, hogy egyébként ezek a személyek hol tartózkodnak, mit teszn ek Magyarország területén. Erre Magyarországnak a kapacitása megvan. Ha a visszatoloncolásból kapunk 50100 ezer embert, ugyanez a lehetősége Magyarországnak sokkal, de sokkal korlátozottabb lesz. És még valami: jelenleg már nem az a kérdés, Z. Kárpát képv iselő úr, hogy kit fogadunk és kit nem. Nem az a kérdés, hogy épüle további kerítés Magyarország határainál vagy sem, a kérdés az,
