Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról szóló előterjesztés összevont vitája - DR. GULYÁS GERGELY
2405 Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott házszabálytól való eltérés szerint a nyitóbeszéd elhangzására 15 perc, a kormány képviselőjéne k nyilatkozatára 15 perc, a Törvényalkotási bizottság felszólalására 15 perc, ebből a kisebbségi vélemény ismertetésére 7 perc, a képviselőcsoportok felszólalására összesen 3030 perc, a független képviselők felszólalására 8 perc, az előterjesztői viszonvá laszra 10 perc áll rendelkezésre. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gulyás Gergely képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 15 perces időkeretben. Tessék , parancsoljon! DR. GULYÁS GERGELY ( Fidesz ), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Az elnöki munkát késve könnyítettük meg, amikor is egy módosító indítvánnyal azt a világos és a célt e gyértelműen kijelölő címet adtuk a javaslatnak, hogy Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről. Amennyiben az Országgyűlés ezt a módosító indítványt támogatja, akkor az utókor egyszerűbben tud tájékozódni a javaslat eredeti céljával kapcsolatosan. Mindannyian tudjuk azt, hogy az Európai Unió Tanácsa 2015. szeptember 22én a 2015/1601. tanácsi határozatot fogadta el, amely 120 ezer ember letelepítését, Európában való szétosztását írja elő azonképpen, hogy 2016 szeptem berének végéig kellene az első ütemben 66 ezer ember letelepítéséről gondoskodni, ezt követően a következő egy évben kellene további 54 ezer embert hasonló mechanizmus alapján az Európai Unió tagállamai között szétosztani. Azt is tudjuk, hogy a nemzeti par lamenteket megkerülve fogadta el az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament ezt a határozatot. Ezáltal elvonták a nemzeti parlamenteknek azt a lehetőségét, hogy a lisszaboni szerződésben biztosított eljárással élve a szubszidiaritás vizsgálatát kezdem ényezzék. Úgy gondoljuk, hogy ezáltal ez a határozat eljárási értelemben is jogszabálysértő, ez is önmagában elegendő indok arra, hogy az Országgyűlés arra kötelezze a kormányt, hogy a luxemburgi európai uniós bíróság előtt lépjen föl ennek a határozatnak a megsemmisítése érdekében. Úgy gondoljuk, hogy jogalkotási aktusokat nem lehet nem jogalkotási aktussal felülírni. Úgy gondoljuk, hogy olyan ez, mintha az Európai Unió eljárását a magyar jogra értelmeznénk, mintha egy törvényt rendelettel kívánnánk módosí tani. Ez elfogadhatatlan. Ez sért minden uniós alapelvet, és önmagában az is az Európai Unió részéről önleleplező, hogy ennek a mechanizmusnak az általánossá tételét már rendes jogalkotási eljárásban kezdeményezték. (19.00) Itt az Országgyűlés nagy többség gel élt is azzal, hogy a szubszidiaritás vizsgálatát kezdeményezte, a Szocialista Párt kivételével ezt valamennyi párt támogatta. Úgy gondolom, ilyen értelemben Magyarországon a kvótával szemben politikai egység jött létre. Azonban ennél fontosabb, hogy mi a javaslat célja és mi a javaslattevők szándéka. A javaslat célja az, hogy egy olyan mechanizmust alakítson ki, amelyre hivatkozással később a már előterjesztett jogalkotási aktus alapján állandósítva tudja a tagállamok között az Európába érkező bevándorl ókat, menekülteket, terroristákat szabadon elosztani. Úgy gondoljuk, hogy ez teljesen elfogadhatatlan. Azt látjuk, hogy az Európai Unió továbbra sem képes arra, hogy a korábban a közösségi jog részévé vált európai uniós egyezményeket betartassa. Így a sche ngeni egyezmény továbbra is csupán írott szabály, de a gyakorlatban nem érvényesül. Továbbra is tízezrek áramlanak naponta Európa felé, és ezáltal egy olyan helyzetet idéz elő az Európai Unió, amelyet később maga sem tud kezelni. Ez a javaslat a papíron ta lán még megáll, de a gyakorlatban, pontosan tudjuk, a valóság próbáját nem fogja kiállni. Semmilyen garancia ma nincs arra, hogy ha ez az áthelyezési mechanizmus megtörténne, akkor vajon mi tartaná az áthelyezetteket abban az országban, amelyet az Európai Unió új hazájuknak kijelöl; ha ők egyszer Svédországot vagy Németországot választották, akkor vajon miért elégednének meg Bulgáriával, Romániával vagy
