Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez - „Miért változtatták meg a paksi kivitelezési szerződés titkossági besorolását?” címmel - ELNÖK: - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter: - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
2378 Illetve még egy kérdésem van: pontosan minek a hatására következett be ez az enyhítés? Ki jelezte ezzel kapcsolatban önöknek, hogy problémás? És ez vajon egy általános felü lvizsgálatnak a része, vagy valamilyen más módon került ennyire fókuszba a szerződéseknek ez a részlete? Köszönöm. ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Megadom a szót Lázár János miniszter úrnak. (17.20) LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Először is arról szeretném tájékoztatni az Országgyűlést, hogy a törvényhozás 2015ben a 2015. évi VII. törvénnyel rendezte a projekttörvénnyel ennek a beruházásnak az adatkezelését, amelyre korábban nem volt lehetőség. A program 2013ban egy kétoldalú magyarorosz megállapodással indult, amelyhez az Európai Bizottság 2013ban kapta meg Magyarország notifikációs kérelmét. 2014. január 14én került kiállításra az a dokumentum, amelyben Barroso elnök úr alá írásával Magyarország megkapta az engedélyt a szerződés megkötésére, és 2014ben még a Paks II. törvény megszületése előtt döntöttem úgy, hogy a finn példához hasonlóan, Finnországgal teljesen azonos módon rendelkezünk arról, a Miniszterelnökség, hogy mily en adatok kerülhetnek nyilvánosságra, és milyen adatok érdemelnek a magyar nemzetbiztonsági és gazdaságvédelmi okoknál fogva garanciát, illetve védelmet. Amikor a Paks II. törvényt a magyar Országgyűlés elfogadta, és a magyar törvényhozás elrendezte az ada tvédelmi és az adatbiztonsági kérdéseket, akkor nyílt meg a lehetősége annak, hogy mérlegelje az önök, mások felvetését, amely a titkos adatkezelésre vonatkozik, és a beruházó partnerrel való konzultáció alapján - meghallgatva az Európai Bizottság vélemény ét, tehát jó néhány véleményt figyelembe véve - döntöttem arról, hogy a titkosításnak az időtartamát csökkentem, de nem szüntettem meg. Tehát továbbra is titkos adatokról beszélünk, amelyek 2025ig titkosak, a korábbi hosszabb titkosítással szemben. Ez rés zben azért is van így, mert az Európai Bizottsággal folyamatosan konzultálunk, az Európai Bizottság először jóváhagyta az üzemanyagszerződést, tehát az üzemanyagellátási szerződéshez járult hozzá, majd a műszaki notifikáción is túlestünk. Jelen pillanatba n zajlik a versenyjogi notifikáció, amely a tiltott állami támogatás kérdését vizsgálja; és még legalább két kérdést meg fog vizsgálni az Európai Bizottság, ami a közbeszerzésre vonatkozik, illetve a környezetvédelmi adatok hozzáférhetőségére. Mindenben az Európai Bizottsággal való konzultáció alapján jártunk el. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm miniszter úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő asszonynak. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr, önnek, miniszter úr, ped ig a választ, amelyből alapvetően azt szűrtem le, hogy akkor ennek az egy szerződésnek a titkosítása feloldására vagy enyhítésére került sor az elmúlt időszakban. De akkor én szeretném látni, hogy a többi szerződéssel kapcsolatban várhatóe még hasonló fej lemény; illetve érdeklődni szeretnék, hogy továbbra is fennálle az a helyzet, hogy akár még a Nemzetbiztonsági bizottság tagjai sem tekinthetnek be ezekbe a dokumentumokba, merthogy korábban egy ilyen helyzet állt fenn, amit én borzasztóan problémásnak lá tok. Ön a finn példát említette itt az előbb, de én szeretném önt arra emlékeztetni, hogy az egy piaci konstrukció, Magyarországon pedig minden közpénzből folyik, az adófizetők pénzéből. Ezért én problémásnak látom a kettőt ilyen módon összevetni egymással , hiszen momentán egy olyan helyzetben van a magyar Országgyűlés, beleértve a Nemzetbiztonsági bizottság tagjait is, hogy semmilyen módon nem tudjuk ellenőrizni azt, hogy ezek az adóforintok milyen módon kerülnek elköltésre.
