Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Államkötvénymutyi: hogyan tüntetik el az ország pénzét az Orbán Viktor környezetében levő emberek?” címmel - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2351 Dr. Staudt Gábor (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Államkötvénymutyi: hogyan tüntetik el az ország pénzét az Orbán Viktor környezetében levő emberek?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Staudt Gábor, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: „Államkötvénymutyi: hogyan tüntetik el az ország pénzét az Orbán Vik tor környezetében levő emberek?” címmel. Staudt Gábor képviselő urat illeti a szó. (15.40) DR. STAUDT GÁBOR ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! 2012 nyarán Rogán Antal ötlete alapján bevezették a letelepedési államkötvényt, am ely árusításával nem a külképviseleteket, hanem javarészt offshorecégeket bíztak meg kizárólagos joggal. A forgalmazó cégeket egyébként a Rogán Antal vezette Gazdasági bizottság hagyta jóvá, és túlnyomó részük kifejezetten adóparadicsomnak nevezhető orszá gokban van bejegyezve: Kajmánszigetek, Szingapúr, Málta, Ciprus. De ha ez mind nem lenne elég, a magyar állam a kötvényeket diszkontáron adja a közvetítő cégeknek, így a névérték és a tényleges árfolyam közötti különbözet is az értékesítő cégeknél maradha t. És erre jön még rá a letelepedni kívánó emberenként a 4560 ezer euró körüli jutalék, de a sajtóban hallhattunk 70 ezer eurós közvetítési díjról is, hiszen ezek a cégek maguk határozhatják meg a jutalék mértékét, ami egy teljesen monopol piacon totálisa n érthetetlen szabályozás. A konkrét számok is nagyon érdekesek, hiszen 205 milliárd forint folyt be az államkötvények eladásából a magyar államhoz, miközben nagyjából 5060 milliárd forint bevételhez juthattak a javarészt offshore hátterű közvetítő cégek, ez pedig több mint 25 százalékos összesített jutalékszintet jelent egy monopolpiacon. Hatalmas biznisz, de sajnos többnyire nem a magyar államnak. A felmerülő kérdésekre általában azt a választ kapjuk, hogy nem közpénzről van szó, hiszen a letelepedni kív ánók saját pénzükből fizetik a jutalékot. Ez pedig azért egy hazug jogértelmezés, mert gyakorlatilag a letelepedés jogát árusítja ki a magyar állam, elad egy kedvezményt, aminek a bevétele ugyanúgy közpénznek tekinthető, mint mondjuk, egy koncessziós szerz ődésből befolyó ellenérték. A fentiek alapján kérem az államtitkár urat, válaszoljon őszintén az alábbi kérdésekre. Mi valósult meg a kibocsátási program szépen hangzó munkahelyteremtési ígéreteiből? Elfogadhatónak tartjae, hogy az értékesítéssel megbízot t cégek tulajdonosi hátterét javarészt nem ismerhetjük, Magyarországon adót nem fizetnek, ennek ellenére egy állami kedvezmény kizárólagos árusításából tömhetik degeszre a zsebüket? Vane kimutatásuk, hogy az értékesítő cégeknek mennyi jutalék landolt az á llamkötvények árusításából a zsebében, és ha nincs ilyen, akkor tervezike hasonló kimutatás készítését? Végül, nem gondoljae, hogy az egész program vegytisztán a korrupció melegágya, mármár azt az érzetet keltve, hogy eleve ezért lett kitalálva? Várom é rdemi válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. A válaszadásra kérem Tállai András államtitkár urat. TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valószínűleg nincs minden információ birtokában, amikor az interpellációs kérdését megfogalmazza, így hadd kezdjem a végéről. Azt mondja, hogy ez a korrupció melegágya. Tisztázzuk azt, hogy ez egy, az Európai Unióban is ismert, nemz etközileg is elismert módszer arra, hogy egy állam forrást vonjon be a finanszírozásba, és próbáljon meg tőkeerős embereket, magát a tőkét az országba csábítani. Több ország, európai
