Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 16. hétfő (116. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
2326 Szeretném tájékoztatni Magyarország minden polgárát, hogy itt, amíg ez a kormány levegőt tud venni, addig sem kvóta nem lesz, sem visszatoloncolás nem lesz. (Taps a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Helyes!) A Kereszténydemokrata Néppárt megjegyzését izgalmasnak és értékesnek érzem, mert - nem most, mert túl közel van mindaz, ami történt, de valamikor - kellene beszélnünk a képviselő úr szavaiban megfogalmazott kérdésről, mert ő nem arról beszélt, hogy mi lesz az Európai Unióval, ami egyébként egy nagyon fontos és izgalmas kérdés, hanem arról beszélt, hogy mi lesz az európai civilizációval. Ez talán nagyobb kitekintést és szélesebb horizontot is megenged a számunkra. Nem most, de valamikor érdemes beszélni arról a kérdésről, hogy ha ez így megy tovább, akkor a XXI. század közepénvégén mi lesz a mi európai civilizációnkkal. És ha ezt összefüggésbe hozzuk a bevándorlás kérdésével, akkor fel kell tennünk azt a kérdést, hogy vajon képese egy c ivilizáció arra, hogy fönntartsa magát, ha azokat az embereket, akik létrehozták, másfajta emberekre cseréljük le. És akit a válasz érdekel, az tanulmányozza az Egyesült Államok történetét. (Derültség a kormánypártok soraiban.) De ez egy másik vita, talán majd később és máskor. Ellenben engedjék meg, hogy a Szocialista Párt tisztelt vezetőjének azt a mondatát ideemeljem, miszerint a terrorizmusért a terroristák a felelő sek. Ez egy fontos mondat szerintem. Aligha hiszem, hogy bárki megkérdőjelezné közülünk ennek a mondatnak az igazságtartalmát. Csak ez a kérdés így egymagában nem áll meg, eldől, mert mellé egy másik kérdés is kívánkozik: persze, a terroristacselekmények e lkövetéséért a terroristák a felelősek - de a saját magunk megvédéséért ki felelős? Azért mi vagyunk a felelősek! (14.00) Tehát a terrorveszély minimálisra csökkentése, a felkészülés, az elhárítás, az előreláthatóság, minden, amit meg lehet tenni, hogy a k ockázatot csökkentsük, ez meg mind a mi felelősségünk. És aki a bevándorlásra nemhogy igent mondott, hanem beszállította a háborús övezetekből az embereket, azok a vezetők nem tettek meg mindent annak érdekében, amit az európai emberek biztonsága megkövete lt volna. Ez az igazság! Tudom, hogy közel van a gyász, és a felelősség kérdését feszegetni, különösen, hogyha az ember úgy érzi, hogy maga nem részes benne, az talán nem ízléses dolog, de előbbutóbb ezt a kérdést fel kell tennünk. Fel kell tennünk azt a kérdést, hogy akik behozták… - mert nem beengedték, szeretném még egyszer megismételni: a bevándorlók ma nem bejönnek Európába, járműveket küldünk értük. A görögöket nem kényszerítjük rá, hogy betartsák a megállapodást, ott bejönnek a bevándorlók, majd jár műveket küldünk értük. És csak azon megy a vita az Európai Unióban, hogy hogyan tudnánk számukra a legbiztonságosabb és legemberségesebb utazási körülményeket megteremteni, miközben nem tudjuk, hogy vajon nem éppen beszállítjuke azokat a terroristákat, ak ik elkövetik aztán Párizsban mindazt, amit mindannyian láthattunk. Én azt gondolom tehát, hogy higgadtan, mértéktartással, de fel kell tennünk azt a kérdést, hogy Európa vezetői megtetteke mindent annak érdekében, hogy az európai emberek biztonságát megvé djék, akkor is, ha egyébként nem ők felelősek a terrorcselekményekért, mert ahogy az MSZP is mondta, a terroristák felelősek érte. De ez nem jelenti azt, hogy a mi felelősségünk nulla lenne. Erről beszélnünk kell majd a későbbiekben. De van itt még egy nag yobb baj is, tisztelt képviselő úr (Az MSZP padsorai felé fordulva:) , amit az ön hozzászólása talán felszínre dobott, hogy baleset történte, tehát mindaz, ami történt, az egy kisiklás, egy rendkívüli esemény volt, vagy pedig rendszerszerű hiba. Hogy vajon nem arról vane itt szó - ezt se gondolom, hogy ma tudnánk megvitatni, és most nem akarok ideológiai kategóriákat használni, mert rossz irányba megy a beszélgetés , hogy az az ideologikus gondolkodás, ami az európai értelmiséget egyébként is mindig jelle mezte, és itt az európai értelmiség mindig nagy és erős igényt formált arra, hogy részt vegyen az európai politikában, és így behozta az európai politikába, hátrébb szorítva a pragmatizmust és a józan ész törvényeit, nos, hogy vajon nem arról vane szó,
