Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 9. hétfő (115. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
2299 magam is tíz évig tanítottam, a kétharmadot is eléri a hátrányos vagy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya? Szintén fontos alapigazság lenne az a tétel, amely szerint a XXI. század egyik legfontosabb kérdése az integráció, illetve az annak hiányából fakadó, előre megjósolható katasztrófa lesz. A nyugati világban az eltérő kultúrkörből származó bevándorlók, illetve az ő, akár már sokadik generációs leszárm azottaik beillesztése a többségi társadalomba, míg KözépEurópa és benne természetesen hazánk esetében az évszázadok óta itt élő és egyre növekvő létszámú és arányú cigányság integrációja állítja egyre nagyobb kihívások elé a politikai döntéshozókat. Ahogy an azt a fejüket a fene tudja, hova dugó, politikailag korrekt struccukon kívül mindenki látja és tudja, a neoliberális doktrínák által meghatározott multikulturális társadalom koncepciója megbukott. Óriási visszhangot váltott ki, amikor 2010 őszén, a most ani öngyilkos ámokfutásával szemben még a német kancellár, Angela Merkel is ennek a szociológiai konstrukciónak a csődjéről beszélt. Némileg szakítva a politikailag korrekt beszédmóddal, rávilágított, hogy sokan nem is akarnak integrálódni az európai társa dalmakba, megőrzik nyelvi, vallási, hagyománybéli teljes különállásukat, és zárványt képeznek a többségi társadalmon belül. De a Harvard Egyetem világhírű szociológusa, Robert Putnam is sérthetetlennek hitt liberális dogmákat döntögetett, amikor tanulmány ában bizonyította, hogy a másság, a párhuzamos társadalmak jelenléte egy közösségben mennyire kikezdi a társadalmi tőke alapjait, és így az eddig értéknek tartott multikulturalizmus milyen negatívan befolyásolja a szociális folyamatokat, miként nő az elszi getelődés, hogyan romlanak a bizalmi és boldogsági indexek. (15.10) Sokszor megfogalmazott kijelentés: a cigányság felzárkóztatása az elkövetkezendő évtizedek nemzeti sorskérdésévé fog válni. Sokáig hittek abban, hogy az iskola felgyorsítja az integráció f olyamatát, de a Durkheim és Bourdieu óta eltelt időszak bebizonyította: elvben ugyan az iskola feladatai közé tartozik az oktatás mellett egy sor társadalmi funkció is, mint például a szocializáció vagy a mobilitás biztosítása, de a gyakorlatban sokszor po nt az egyenlőtlenségek konzerválódnak. Márpedig, ahogy Százdi Antal és szerzőtársa fogalmaztak egy tanulmányukban, egyáltalán nem mindegy, hogy a jövő generáció tagjai milyen arányban lesznek adófizetők vagy segélyezettek. És ez még a jobbik eset, hiszen a szociokulturális nyomor egyben a bűnözés melegágya is, és a permanens demográfiai robbanás, valamint a folyamatos társadalmi dezintegráció hihetetlenül veszélyes gyúelegyet alkot. De hadd idézzek a fent említett szerzőpárostól: „A közeljövő társadalmi nyu galma a hátrányokkal küzdő, problémás gyerekek helyes szocializálásán, felzárkóztatásán, megfelelő nevelésén, oktatásán múlik. Az igazi probléma tehát itt van, és ha figyelembe vesszük, hogy a cigány tanulók száma húsz év alatt az általános iskolában megdu plázódott, akkor bizony mielőbb tennünk kell valamit.” - olvasható a fenyegető jövőt felvillantó cikkükben. Hogy mi mit is teszünk Magyarországon, majd a következőkben beszámolok róla. Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra Lukács László György képviselő úr jelentkezett, a Jobbik részéről: „A magyar beteg” címmel. Öné a szó. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kemény kijelentés bizony címként azt állítani, hogy „A magyar beteg”, vagy a „magyar” beteg, azonban e kijelentés mégsem lehet légből kapott. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az angol nevén OECD egy olyan globális szervezet, amely folyamatosa n figyeli a tagállamok gazdasági és szociális mutatóit és az ezek mögött rejlő folyamatokat. Nos, ez a szervezet az, amely az emberek egészségügyi állapotát, az erre vonatkozó mutatókat, indikátorokat, illetve az állam által fenntartott
